Uradalmak térben és időben - Baranyai történelmi közlemények 5. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2013 (BML, 2013)
KARLINSZKY BALÁZS: A veszprémi székeskáptalan Nagyberény környéki birtokainak szervezete a középkorban
Uradalmak térben és időben alkotó települések, birtokok meghatározása és ezek történetének felvázolása. A tanulmány első felében erre teszek kísérletet néhány időmetszetben megragadható állapot bemutatásával. Ezek a forrásadottságok által meghatározott metszetek segítenek megállapítani a káptalan birtokainak működését. 1. a 13. század vége: a környékbeli káptalani birtokok magvának kialakulása 2. a 14. század közepe: a nagyberényi jobbágyok számára adott konstitú- ciók 3. az I. Ulászló király uralkodása alatti birtokviták 4. 1495-1533: a veszprémi káptalan számadáskönyvének adatai 5. a 18. század eleje: a török hódoltság utáni újjászervezés A másik lehetséges út az uradalomban, a birtokok irányításában részt vevő személyek vizsgálata lehet. Kik és milyen jogállásúak voltak; milyen gazdasági funkciót töltöttek be, milyen jogkörük lehetett; milyen későbbi pályát futottak be és karrierjükben, pályafutásukban milyen lépcsőt jelentett a nagyberényi tiszttartóság. Ez valójában csak a későközépkori káptalani számadáskönyv adatai alapján alkalmazható, hiszen ez tartalmaz olyan folyamatos adatsorokat, ismétlődő adatelemeket, amelyekből egy-egy személy pályafutása rekonstruálható. A Somogy megyei veszprémi káptalani birtokokkal kapcsolatos, de azok történetét jobbára csak érintőlegesen bemutató összefoglalások fontos megállapítása, hogy ezek a középkor folyamán számbeli csökkenést mutatnak. Ezt először Borovszky Samu ismerte fel, aki egy 1082-ben kiadott királyi összeírás alapján több településen mutatta ki a testület birtoklását mint a középkor későbbi időszakában.11 A környék birtokviszonyainak feldolgozását később Magyar Kálmán végezte el, aki Siófok történeti összegzésének középkori részében arra a következtetésre jutott, hogy az Árpád-kor végén változásnak indultak a birtokviszonyok. A kezdeti uralkodói és királynéi (valamint egyházi) birtokosokat fokozatosan világi magánbirtokosok váltották fel.12 Az uralkodói családdal való kapcsolat révén - hasonlóan a fehérvári bazilika papságához, a fehérvári társaskáptalanhoz, illetve a pannonhalmi bencésekhez - kaphatott kezdetben adományokat a környéken a még meg nem osztott birtokokkal rendelkező veszprémi püspök és káptalana all. században. így először Berényt, Lullát, Marost, Csabát és Endrédet kapták adományként. A későközépkorban a káptalan azonban már csak Nagyberényben és Maroson Mátyás, Kutasi János, Mileji Tamás, Rezi Imre, Sándori Tamás és Szántói András kanonokokat jogi képviselőivé 1476-ban. MREV III. no CCCLXXIX. (240-242.). 11 BOROVSZKY 1914, 431. 12 MAGYAR 1989, 86-87. 16 Karlinszky Balázs
