Uradalmak térben és időben - Baranyai történelmi közlemények 5. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2013 (BML, 2013)
KARLINSZKY BALÁZS: A veszprémi székeskáptalan Nagyberény környéki birtokainak szervezete a középkorban
volt birtokos Magyar kimutatása szerint.13 így az időmetszetek számbavételének egyik célja, hogy az előbbiekben vázolt birtokszámbeli változást nyomon követhessük és megmagyarázhassuk. Időmetszetek A 13. SZÁZAD VÉGE Szent László király 1082-ben a veszprémi püspök és kanonokjai kérésére összeírattatta a veszprémi Szent Mihály székesegyház valamennyi földjét és birtokát. Bár az oklevél hamis, és feltehetően a 13. század végén készülhetett,14 viszont a benne felsorolt káptalani birtokok többé-kevésbé a hamisítás korabeli állapotokat, vagy legalábbis az akkor meglévő birtokigényeket tükrözik. Az ebben foglalt délkelet-balatoni birtokcsoporthoz tartozó települések a következők: Benez, Berey, Csaba, a két Endréd, Fadd, Fok, Grazy, Ireg, Kapoly, Kétye, a két Kiliti, Kőröshegy, Luba, Maros, Nagyberény, Ocsmány, Őszöd, Sövény, Szárszó, Szőlős, Tát, Túr és Zamárd. A Szent László-féle oklevélben foglaltak érvényességét az évszázados gyakorlat és több uralkodói átírás szentesítette. A középkor folyamán először Nagy Lajos király írta át a dokumentumot 1350-ben, majd Zsigmond 1407-ben, a török kiűzését követően pedig I. Lipót 1693-ban tette újabb átírásban hozzáférhetővé és királyi tekintélyével vitán felül állóvá az összeírást.15 1295-ben Benedek veszprémi püspök, Lodomér esztergomi érsek és János csúti (csőti) prépost hármas birtokcserét hajtott végre.16 A csere keretében az érsek a következő Somogy megyei birtokait adta át a püspöknek: Nyun, Berey, Lilla, Kopol, Zyych, superiori et inferiori Endréd, Zamard, Kerusheg, Zaraztou, Kúp, Chepel, Wgol, Beider, Egres, Béka et Kerequi. A birtokok egy része az 1082- re hamisított összeírásban is szereplő Somogy megyei településeket takarja (Bőre, Lulla, Kapoly, a két Endréd, Zamárdi, Kőröshegy és Szárszó). Figyelembe véve, hogy 1298-ban, mint láttuk, már elválasztottnak tekintették a püspökség és a káptalan birtokait, akkor ez a csere egyrészt pontosíthatja a hamis oklevél kiadásának dátumát, másrészt magyarázatul szolgálhat arra, mely birtokok kerültek a csere után legalább ekkor a káptalan földesurasága alá. 13 MAGYAR 1989, 51. és 75-76. 14 Újabb kiadása a korábbiak felsorolásával, illetve a hitelességét kétségbe vonó érvek összegzésével: VO no 3. (22-27.) 15 1350: HO IV. no 133. (172-173.), VR 423.; 1407: HO IV. no 187. (250-253.); 1693: VÉL C/l (cap.) Veszprém eccl. et capit. 97. 16 MES II. no 366. (368-369.), magyarázata GYÖRFFYIV. 568. A veszprémi székeskáptalan Nagyberény környéki birtokainak szervezete a középkorban 17 MNL Baranya Megyei Levéltár Évkönyve 2013
