Uradalmak térben és időben - Baranyai történelmi közlemények 5. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2013 (BML, 2013)
NOVÁK VERONIKA: A vágsellyei közalapítvány szerepe a régió fejlődésében
ígsellye a Vág folyó partján az egykori Nyitra megye nyugati határán fekszik. Miután 1960-ban a városhoz csatolták Vágvecs települést, a mai várost a Vág folyó tulajdonképpen kettészeli. A város és környékének fejlődésére nagy hatással volt a folyó, amely szabályozása előtt többször is medret változtatott. A település a 13. századtól már biztosan uradalmi központtá fejlődött, ugyanis IV. Béla király a két Sala nevű települést 1251-ben az akkor alapított túród premonteri rendnek adományozta.1 Az 1252-ben kiadott oklevél a birtokokat közelebbről is leírja, azt a Sala nevű települést, ahol szent Erzsébet tiszteletére emelt templom volt, és azt a Sala nevű települést ahol szent Margit tiszteletére emelt templom volt.2 Az első település a későbbi Vágkirályfa a második a későbbi Vágsellye. IV. Béla a túród prépostnak adta még Peredet, ahol egykor a királyi hódtenyésztők laktak, valamint a két Chumboyt, a későbbi Hosszúfalut, és egy Brodnikot, amely minden bizonnyal a mai Királyrév falut jelentette. A túróéi premonteri rendnek adományozott birtok központja ugyan Váralja volt, de gyakorlati szempontból, mivel a birtokok különböző, egymástól távol eső térségekben voltak, mindenütt uradalmi központok alakultak. A Vág alsó folyásánál található részben felsorolt birtokok irányítása Vágsellyére összpontosult, amely település még a 13 században, az ajándékozás után szabad faluként van egy IV. Béla által kiadott oklevélben említve.3 Vágsellye a 16. század elején a túróci préposttól, majd 1536-ban I. Ferdinánd királytól kapott kiváltságlevelet4, ekkor már mezővárosként említik a források. Miután a birtokviszonyok nagyrészt elmosódtak a török háborúk miatt, és a túróci premonteri rend is meggyengült, majd gyakorlatilag megszűnt, a birtokot az esztergomi érsekség kapta, majd 1586-ban a jezsuiták.5 A 16. század elején ismét az esztergomi érsekség birtokolta, aki a nagyszombati jezsuita kollégium kezelésére bízta. A birtok földesura a nagyszombati rektor maradt egészen a jezsuita rend eltörléséig, amikor az egész birtok a közalapítvány kezelésébe került. Közismert tény, hogy a közalapítvány három alapot foglalt magába a vallásalapot a tanulmányi alapot és az egyetemi alapot. A vallásalap kezdetei II. illetve III. Ferdinánd idejére nyúlnak vissza, amikor 1625-ben illetve 1650-ben elrendelték, hogy a Magyar Királyi Kamara évente bizonyos összeggel járuljon az egyház kiadásaihoz. Erre azért volt szükség, mivel a reformáció elterjedésével megcsappantak a katolikus egyház bevételei. Hivatalosan az egyházi alap II. József idején jött létre 1782-ben és igazgatására a cassa parochorum 1 MARSINA 1987, 256. 2 MARSINA 1987, 277. 3 Villa libera. MARSINA 1987, 286. 4 Kolektív: Vágsellye. 2002, 216. 5 LUKÁCS 1981, 948. A vágsellyei közalapítvány szerepe a régió fejlődésében l6l MNL Baranya Megyei Levéltár Évkönyve 2013
