Uradalmak térben és időben - Baranyai történelmi közlemények 5. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2013 (BML, 2013)
NOVÁK VERONIKA: A vágsellyei közalapítvány szerepe a régió fejlődésében
Uradalmak térben és időben é s comissio ecclesiasticum volt rendelve, akik ezen alapból látták el az új plébániák illetve püspökségek pénzügyeinek fedezését. Az vallásalap kapta a megüresedett egyházi beneficiumokat, majd miután II. József megszüntette a komplementív rendeket, ezek birtokait is a vallásalap kapta.6 A tanulmányi alap alapját a jezsuiták birtokai alkották, amely rendet Magyarországon Mária Terézia oszlatta fel és birtokaikat a katolikus iskolaügy kapta. 1784-ben ehhez kerültek még a Mária kongregációk birtokai, majd 1791-ben további megszüntetett rendek birtokai. A tanulmányi alapból tartottak fenn Magyarországon 13 gimnáziumot és a katolikus jogegyetemet, valamint más katolikus iskolákat is támogattak a birtok bevételéből. Az egyetemi alap létrehozása Pázmány Péterrel függ össze. O, amikor 1635-ben Nagyszombatban egyetemet alapított teológiai és bölcseleti karral, erre a célra 100 ezer aranyat adott. Az egyetem működtetésével a jezsuiták voltak megbízva. A Pázmány által létrehozott alapba többen ajándékoztak pénzt, hogy hozzájáruljanak az egyetem további fenntartásához. Miután a jezsuita rendet megszüntették, Mária Terézia a nagyszombati jezsuita kollégium ingó és ingatlan vagyonát az egyetemi alapnak adta. Az ingó vagyon 268 614 aranyat tett ki, az ingatlanok pedig Nagyszombaton kívül több helyen voltak, így ezek közé tartozott a túróci birtok, de a vágsellyei uradalom is. A birtokot, amelynek értéke 1776-ban 1512 013 arany volt azzal a kikötéssel kapta az egyetemi alap, hogy ebből fogja fenntartani az egykori nagyszombati kollégiumot. Az egyetemi alap 1774-ben a Magyar Királyi Kamara kezelése alá került, II. József pedig egyesítette 1781-ben az egyetemi és tanulmányi alapot a királyi kamara alatt. II. József halála után az egyetemi és tanulmányi alapot is kivonták az udvar kezelése alól, 1804-től a királyi kamara igazgatása alá kerültek. Mindhárom alap egészen a 20. században történt feloszlatásukig közösen volt kezelve. Vágsellye a nagyszombati birtokkal együtt a jezsuita rend eltörléséig, annak kezelése alatt állt, utána a birtokot a Magyar Királyi Kamara vette át több feloszlatott rend birtokával egyetemben és átadta a közalapítványnak, hogy használja annak jövedelmét a budai egyetem javára, valamint a diákok támogatására, de ugyancsak azon egyházi épületek fenntartására, amelyeknek kegyura a közalapítvány volt. Az 1785-ös közigazgatási átszervezéssel az országot distriktusokra, kerületekre osztották. Azon birtokokat, amelyek az állam kezelése alatt álltak a Királyi kamarai felügyelőségek (Regia admistratio cameralis) vették át, ezek 1785-1793 közt a kamarának voltak alárendelve. A mai Szlovákia területén 1785-ben három kamarai felügyelőség alakult: Nyitrán, ezt 1791-ben Pozsonyba költöztették, Besztercebányán és Kassán (illetve Jászón). A megszüntetett rendeknek legnagyobb birtokai a nyitrai 6 SEDLÁK 1993, 395. 162 Novák Veronika
