Uradalmak térben és időben - Baranyai történelmi közlemények 5. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2013 (BML, 2013)
MÁRKUSNÉ VÖRÖS HAJNALKA: Az Erdődy család Vas és Veszprém megyei uradalmainak gazdálkodása a 19. század első felében
Uradalmak térben és időben m aga is alkalmazott volt és fizetését a cselédbérekkel azonos típusú bérezési formában kapta (az 1830-as években évi járandósága 40 forint készpénz, 10 mérő rozs és 2 mérő búza volt), de az egyéb juttatások, mint például a szőlőben termő gyümölcs felhasználásának lehetősége többlet jövedelmet jelentett számára, jól elvégzett munkája pedig tiszteletet biztosított neki.25 Az uradalmi kocsmák egy része házi kezelésben volt, ami annyit jelentett, hogy a kocsmáros lényegében csak jutalékot kapott az eladott bor után; más részét bérlők használták, akik az épületért és az italmérési jogért bért fizettek az uradalomnak. Az Erdődy uradalmak fontos termelési ágává az erdészet fejlődött. A jánosházi uradalomban grófi erdőbirtok volt a jánosházi alsó és felső erdő, a nemeskeresztúri Balozsa erdő, az ódorfai, a tacskándi, a szajki, a bögötei, az alsósági erdő és a jánosházi erdőhivatalhoz tartozott a Veszprém megyei Nagykamond, Károlyháza, Dóba, Dobapinkóc és Kajetánháza települések erdei. Ezekben az erdőkben a főfajok a kocsányos tölgy és a cser voltak. Mellettük a gyertyán, az erdeifenyő, az akác, szilek, juharok, hársak és az éger fordult elő az állományokban. A tölgy, cser, erdeifenyő állományokat 100 éves vágásfordulóval kezelték, mellék-haszonvételi módként a legeltetést, makkoltatást és a gubacsszedést folytatták.26 A vépi uradalomi erdőhivatal felügyelete a Vép, Pecöl, Sorkikápolna, Bőgőt, Porpác, Vát községek határában fekvő uradalmi erőkre terjedt ki. Faállományában a kocsányos tölgy, a cser és az akác mellett alárendelt szerepet kapott a gyertyán, erdeifenyő, kőris és a juhar. Erdővédelmi szempontból a hernyórágás ellen szorgalmazták az énekesmadarak védelmét és az őket pusztító ragadozók irtását. Lepkék ellen az éjjeli tüzekkel való védekezést is megfelelőnek tartották. A monyorókerék-szentpéterfai uradalmi erdőhivatalhoz a szentpéterfai és nagykölkedi, a besfai és a Taródfa, Vasalja községek határában lévő erdők tartoztak. Itt a kocsánytalan tölgyes- és erdeifenyő állományokat kezelték 80 éves vágásfordulóval. Mindhárom uradalom fő célja kezdetben a saját faszükséglet fedezése, az uradalmi mezőgazdaság és a birtok saját faanyaggal való ellátása volt, majd később, az uradalmi érdekeltséghez tartozó szombathelyi Dunántúli Erdőipari Rt. megalakulását követően, e társaság faigényét is részben az Erdődy- uradalmak erdei elégítették ki. Az erdők legfontosabb termékét a fát nemcsak közvetlenül értékesítette az uradalom, hanem közvetve, ipari tevékenysége révén is. Egettetett az urada25 MNL VeML XIII. 6. V. 5. A somlyóvári uradalom alkalmazottainak iratai, nap- számbér-jegyzékek. 1825-1830. 26 NAGY 2005, 192-193. 156 Márkusné Vörös Hajnalka
