Uradalmak térben és időben - Baranyai történelmi közlemények 5. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2013 (BML, 2013)
MÁRKUSNÉ VÖRÖS HAJNALKA: Az Erdődy család Vas és Veszprém megyei uradalmainak gazdálkodása a 19. század első felében
lom meszet, elsősorban saját szükségletre (építkezésekhez), de sokkal nagyobb felhasználásra került sor az uradalmi tégla- és cserépégetőkben. A tégla- és cserépégetés a házi kezelésben működtetett jánosházi nagy kemencékben történt. Az égetésre alkalmas anyagot szakmánybéres „téglaégető legények” formázták, hordták a kemencékbe és égették ki. Az égetést konvenciós „téglás mester” irányította, javadalmazása lényegesen magasabb volt a legényekénél. A majorsági üzem szervezetének és működésének ilyen futó áttekintése után felmerül a kérdés, hogyan sikerült a Nyugat-Dunántúli Erdődy uradalomnak az 1820-1840-es években a gazdálkodás ilyen viszonylag fejlett fokát megvalósítani a birkától visszavont területet juhnyájakkal benépesíteni, a szükséges majorsági igásállományt, felszerelést beszerezni, épületeket emelni, fenntartani, az állandó alkalmazottak és időszaki munkások bérét előteremteni, a mezőgazdaság és az ipar sokoldalú szükségleteit kielégíteni. Ugyanakkor a család nagyszabású építkezésekbe fogott. A korszakban épült meg 1820 és 1839 között a dobai Erdődy kastély. A nagykiterjedésű park közepére emelt, klasszicista kastélyt a neves francia építész Charles Moreau tervezte, munkálatokat pedig Anreith János György, a szombathelyi székes- egyház építésvezetője és Woyta Donát irányította. A szükséges anyagokat, mint a lakatosmunkákat, parkettát, ajtókat külföldről, a szakembereket pedig Morvaországból, Horvátországból, Itáliából és Bécsből hozatták, ha a Vas és Veszprém megyében fekvő birtokokon nem találtak megfelelőket.27 Az uradalom sem a nagyarányú majorsági termelésre való áttérést, sem az építkezéseket idegen pénztőkék, kölcsönök igénybevétele nélkül nem valósíthatta volna meg, de ez már túlmutat jelen tanulmány témáján. A birtokok további sorsa Befejezésül a birtokok további sorsáról: Erdődy Kajetán halála után (1856) a hatalmas vagyon fiára, Ferencre szállt, aki hitbizomány alapításával intézkedett a birtok további sorsáról.28 Elhatározásában az az elgondolás vezette, hogy az Erdődy vagyon minél jelentékenyebb részét az Erdődy családban, annak fő ágában, fiú leszármazók tulajdonában való megtartását elősegítse. 27 Alaprajza, homlokzati rendszere a klasszicizmus szellemének megfelelően letisztult, világos képet mutat. A főhomlokzati portikusz alól nyílik az előcsarnok, a bécsi Engl által tervezett emeleti lépcsővel. Az ehhez kapcsolódó folyosóról nyílnak a szobák. Az épület déli és északi végét egy-egy, a homlokzatokon építészeti tömegként megjelenő csarnok zárja. A déliben, amely télikertnek, növényháznak épült, az e korból ismert legnagyobb méretű mozaikpadló maradt fenn: az évszámos családi címer alapján 1839-ben készült. 28 KISS 1982, 423-431. Az Erdődy-család Vas és Veszprém megyei uradalmainak gazdálkodása a 19. század első felében 157 MNL Baranya Megyei Levéltár Évkönyve 2013
