Uradalmak térben és időben - Baranyai történelmi közlemények 5. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2013 (BML, 2013)
KAPOSI ZOLTÁN: A herceg Batthyány-Strattmann hitbizományi uradalmak területi és gazdasági változásai (1746-1945)
mellettük megjelentek már az új módszerek is. Az uradalom földjei közül azokat, amelyek a központtól távolabb estek, bérbe adták, de emellett árendába adtak számos kisebb földet is. Azonban azt tapasztalták, hogy ezek viszonylag gyengén jövedelmeznek, ezért a hat éves bérleti időszak lejárta után újra házi kezelésbe vették. Nehéz volt az 1850-es években megbízható munkaerőt találni, az aratáshoz és csépléshez például a felső-stájerországi vidékekről érkeztek részes munkások. A körmendi uradalom fő terméke a gabona volt. A Rába bal partján lévő földeken már vetésforgót is használtak, de a többi helyen még a háromnyomásos rendszer dívott. A gazdaság technikai eszközellátottsága is javult, az 1850-es évek közepén használtak már vasekéket, vasfogú boronákat, illetve hengereket.71 Különlegessége volt az uradalomnak a szarvasmarhatartás, s ezen belül a bivaly tenyésztés. Az állattartással - akárcsak a kanizsai uradalomban - döntően nem a mezővárosi központ körül, hanem a távolabb lévő gazdasági kerületekben foglalkoztak.72 A hitbizományi uradalmak működése a gazdasági modernizáció korában Az 19. század közepétől jelentősen javultak a hazai mezőgazdaság piaci lehetőségei. Az a világméretű konjunktúra, amely 1873-ig töretlenül élt, kifejezetten jó helyzetbe hozta a mezőgazdasági termelőket.73 A piacok kihasználásához viszont szükség volt a termelés felfuttatására és a megfelelő szállítási kapacitások kiépítésére. A hitbizományi uradalmak gazdálkodását nagyban erősítette, hogy az 1860-as években a nyugat-dunántúli területek legfontosabb vasútvonalai a Déli Vasút Társaság által hamar kiépültek. 1861-ben adták át a Buda-Kanizsa vasútvonalat, amelyről az egy évvel korábban átadott, Kanizsától Prágerhofig tartó vonaton a Bécs-Trieszt vasútra rákapcsolódni, s ezzel megnyílt a lehetőség a Nagykanizsa környéki termékmennyiség tengeri továbbszállítására is. Négy évvel később, 1865-ben adták át a Bécs-Sopron- Szombathely-Kanizsa vonalat, 1868-ban a Murakeresztúr-Barcs vonalat, s ezzel a Südbahn vonalain minden irányban lehetővé vált a szállítás.74 Az említett Bécs-Kanizsa vonal azért is lényeges, hiszen az a kanizsai, a körmendi és az intai uradalmakat észak-déli irányban keresztbe szelte, amivel a hitbizományi tulajdonos igen jelentős versenyelőnyökhöz jutott. Körmend pozícióit javította az 1872-ben átadott Székesfehérvár-Szombathely-Körmend-Graz 71 GALGÓCZY 1855, 372-375. 72 KAPOSI 2009, 127-128. 73 KAPOSI 2022, 206. 74 BARBARITS 1929, 197. A herceg Batthyány-Strattmann hitbizományi uradalmak területi és gazdasági változásai {1746-1945) 123 MNL Baranya Megyei Levéltár Évkönyve 2013
