Uradalmak térben és időben - Baranyai történelmi közlemények 5. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2013 (BML, 2013)
KAPOSI ZOLTÁN: A herceg Batthyány-Strattmann hitbizományi uradalmak területi és gazdasági változásai (1746-1945)
Uradalmak térben és időben v onal átadása.75 Nem sokkal maradt el ettől a ludbregi uradalom sem: a MÁV 1873-ban adta át a Zákány - Zágráb - Fiume vonalat.76 E vonalra a Ludbregtől 25 km-re lévő Kaproncán lehetett csatlakozni. Ludbregről nemcsak a MÁV- vonalán, hanem a Südbahn vonalain is szállítottak, amihez át kellett kelni a rakományokkal a Dráván. Ennek érdekében az uradalom és Perlak mezőváros egy szerződést kötött közös révátkelő építésére és üzemeltetésére. Az 1865. évi contractus szerint az uradalom és a mezőváros, amelyek a „Dráva vizén hiányzó rendes átjárás nélkülözése által süllődnek”, fele-fele arányban viselve a költségeket Perlaknál egy révátkelőt épít. Szükség volt a révre, mert addig teljesen rendezetlenül folyt az átjárás. A révet oda építették, ahonnan mind Ludbreg, mind Perlak könnyen elérhető volt. A fát a ludbregi erdőből szállították, előre meghatározott áron. Az átkelő üzemeltetését bérbe kívánták adni, a bevételen fele-fele arányban osztoztak. Kikötötték azt is, hogy ha a Dráva rohanása megváltoztatná a medret, s esetleg helyre kellene állítani az építményt, az is közös költség lesz.77 Áttekintésünkhöz tegyük még hozzá, hogy volt a vasútépítéseknek egy késői hulláma is. Főleg Körmend lehetőségeit növelte meg a Bat- thyány-birtokokat összekötő Németújvár-Körmend vonal megépítése (1899), illetve említsük még meg az 1906-ban átadott Körmend-Zalalövő szakaszt is, amelynek Muraszombat volt a végcélja.78 Már ebből a gazdag felsorolásból is látható, hogy a nyugat-dunántúli területen relatíve sűrű vasúthálózat jött létre, amely az uradalmi gazdálkodást mindenképpen elősegítette. Mivel Fülöp hercegnek nem voltak gyermekei, így halála után a birtokok haszonélvezete és a hercegi cím visszaszállt a majorátust létrehozó Batthyány Lajos nádor fiai közül Tódor ágára. Ennek megfelelően 1871-1883 között Batthyány Gusztáv (1808-1883) viselte a hercegi címet s birtokolta a majorátust. Batthyány Gusztáv igen idősen kapta meg a birtokokat. A herceg 1833 óta nem élt Magyarországon; előbb Milánóba, később pedig Angliába került, ahol lótenyésztéssel és lóversenyzéssel foglalkozott.79 Gusztáv herceg tevékenysége valóságos katasztrófát jelentett a családi vagyon szempontjából, hiszen a nem a hitbizományhoz tartozó hazai földjei nagy részét eladogatta (abból finanszírozta angliai életét). Nagykanizsa sem volt vele kibékülve, hiszen a társadalmi közgondolkodást és erkölcsi életérzést is erősen irritálta a herceg életmódja. Az 1883. évi halála után egy helyi újságban meg is említették, hogy „.. .reméljük, hogy egy régi óhajunk fog végre teljesülni, miszerint hercegünket hazánkban fogjuk üdvözölhetni, és hogy a körmendi szép, ősi várkastély újra tanyája 75 KONDICSNÉ KOVÁCS 1994, 227. 76 CZÉRE 1989, 867. 77 MNL OL P 1313. Fasc. 44. No. 142-144. 78 KONDICSNÉ KOVÁCS, 1994, 227-228. 79 NAGY 2007, 28-29.; illetve RÁKOSSY 2006, 182. 124 Kaposi Zoltán
