Uradalmak térben és időben - Baranyai történelmi közlemények 5. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2013 (BML, 2013)

KAPOSI ZOLTÁN: A herceg Batthyány-Strattmann hitbizományi uradalmak területi és gazdasági változásai (1746-1945)

A magyarországi családi hitbizományok megítélése általában erősen nega- . tív beállítottságú. A szakmai közvélekedés általában azt emeli ki, hogy a hitbizományok hozzájárultak a nagybirtokosok uralmát hosszú távon fenn­tartó földbirtok-szerkezethez, amivel egyben jelentősen korlátozták a sza­bad birtokforgalmat. Fel szokták róni, hogy a hitbizományok tulajdonosai gyakran eladósodtak, ugyanakkor földjeiket nehezen lehetett elárverezni,1 s ez jelentős gátja volt a fejlődésnek. Szintén a negatív beállítás eleme, hogy a hitbizományok általában a legidősebb fiú kezén öröklődtek, így a testvé­reket gyakorlatilag kizárták a tulajdonlásból, amellyel fölösleges társadalmi feszültségeket okoztak. S emeljük ki azt is, hogy a hitbizományok - főleg a két háború között - mind a bal-, mind a jobboldali politikai csoportok nézeteinek tüzébe is bekerültek, ahol az uradalmak árnyékában élő szegényparasztság vagy az uradalmi cselédek nyomorúságos helyzete az állandó vagyont jelentő hitbizományok következményeként értelmeztetett. A reálisabb megközelíté­sek közül emeljük ki azt, hogy számos arisztokrata kézben lévő hitbizományi birtok mintagazdaságként működött, s a 18-19. századi nyugati mezőgazdaság technológiai innovációi sokszor ezen uradalmakról terjedtek tovább. Fontos a családi vagyon fennmaradásában játszott szerepük. A tulajdonosoknak a társa­dalmi mecenatúrában betöltött szerepe sem lekicsinylendő. S ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a hitbizományok tulajdonosai a polgári forradalom után adókötelessé váltak, s ahol nagybirtok volt, ott a település egyik legnagyobb adófizetője maga a tulajdonos volt. Az alábbiakban az egyik legnagyobb hazai hitbizomány, mégpedig a gróf, majd hg. Batthyány-Strattmann família kezében lévő hitbizomány csaknem kétszáz éves történetének területi és gazdasági változásait próbáljuk bemutat­ni. írásunk apropója egy érdekesnek tűnő jelenség. Az említett hitbizomány magalapításakor kb. 80 000 hold volt, s amikor megszűnt, akkor a hagyomá­nyos hitbizományi kötöttségben lévő terület már csak 14 000 holdat tett ki.2 Arra keressük a választ, hogy egy „mozdíthatatlan” hitbizomány területe mi­ért és hogyan csökkent le ilyen mértékben. Kutatásunk korántsem befejezett, ugyanakkor sok éves hazai és külföldi kutatómunkánk eredményeképpen ren­delkezünk már annyi szakmai információval, hogy érdemi következtetéseket próbáljunk levonni a majorátus működéséből. 1 A legnagyobb port kétségtelenül az 1865. évi Esterházy-csőd verte föl, amikor is a 684 000 holdnyi hitbizományi földből kilenc kisebb-nagyobb uradalmat kénytelenek voltak értékesíteni, s így a hitbizományi birtokok 466 000 holdra csökkentek. Lásd: NYULÁSZINÉ STRAUB 1976 tanulmányát. 2 Minden területi egységet katasztrális holdban adunk meg. (1 kát. hold = 1597 négy­szögöl) A herceg Batthyány-Strattmann hitbizományi uradalmak területi és gazdasági változásai (1746-1945) 111 MNL Baranya Megyei Levéltár Évkönyve 2013

Next

/
Oldalképek
Tartalom