Uradalmak térben és időben - Baranyai történelmi közlemények 5. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2013 (BML, 2013)
KAPOSI ZOLTÁN: A herceg Batthyány-Strattmann hitbizományi uradalmak területi és gazdasági változásai (1746-1945)
A magyarországi családi hitbizományok megítélése általában erősen nega- . tív beállítottságú. A szakmai közvélekedés általában azt emeli ki, hogy a hitbizományok hozzájárultak a nagybirtokosok uralmát hosszú távon fenntartó földbirtok-szerkezethez, amivel egyben jelentősen korlátozták a szabad birtokforgalmat. Fel szokták róni, hogy a hitbizományok tulajdonosai gyakran eladósodtak, ugyanakkor földjeiket nehezen lehetett elárverezni,1 s ez jelentős gátja volt a fejlődésnek. Szintén a negatív beállítás eleme, hogy a hitbizományok általában a legidősebb fiú kezén öröklődtek, így a testvéreket gyakorlatilag kizárták a tulajdonlásból, amellyel fölösleges társadalmi feszültségeket okoztak. S emeljük ki azt is, hogy a hitbizományok - főleg a két háború között - mind a bal-, mind a jobboldali politikai csoportok nézeteinek tüzébe is bekerültek, ahol az uradalmak árnyékában élő szegényparasztság vagy az uradalmi cselédek nyomorúságos helyzete az állandó vagyont jelentő hitbizományok következményeként értelmeztetett. A reálisabb megközelítések közül emeljük ki azt, hogy számos arisztokrata kézben lévő hitbizományi birtok mintagazdaságként működött, s a 18-19. századi nyugati mezőgazdaság technológiai innovációi sokszor ezen uradalmakról terjedtek tovább. Fontos a családi vagyon fennmaradásában játszott szerepük. A tulajdonosoknak a társadalmi mecenatúrában betöltött szerepe sem lekicsinylendő. S ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a hitbizományok tulajdonosai a polgári forradalom után adókötelessé váltak, s ahol nagybirtok volt, ott a település egyik legnagyobb adófizetője maga a tulajdonos volt. Az alábbiakban az egyik legnagyobb hazai hitbizomány, mégpedig a gróf, majd hg. Batthyány-Strattmann família kezében lévő hitbizomány csaknem kétszáz éves történetének területi és gazdasági változásait próbáljuk bemutatni. írásunk apropója egy érdekesnek tűnő jelenség. Az említett hitbizomány magalapításakor kb. 80 000 hold volt, s amikor megszűnt, akkor a hagyományos hitbizományi kötöttségben lévő terület már csak 14 000 holdat tett ki.2 Arra keressük a választ, hogy egy „mozdíthatatlan” hitbizomány területe miért és hogyan csökkent le ilyen mértékben. Kutatásunk korántsem befejezett, ugyanakkor sok éves hazai és külföldi kutatómunkánk eredményeképpen rendelkezünk már annyi szakmai információval, hogy érdemi következtetéseket próbáljunk levonni a majorátus működéséből. 1 A legnagyobb port kétségtelenül az 1865. évi Esterházy-csőd verte föl, amikor is a 684 000 holdnyi hitbizományi földből kilenc kisebb-nagyobb uradalmat kénytelenek voltak értékesíteni, s így a hitbizományi birtokok 466 000 holdra csökkentek. Lásd: NYULÁSZINÉ STRAUB 1976 tanulmányát. 2 Minden területi egységet katasztrális holdban adunk meg. (1 kát. hold = 1597 négyszögöl) A herceg Batthyány-Strattmann hitbizományi uradalmak területi és gazdasági változásai (1746-1945) 111 MNL Baranya Megyei Levéltár Évkönyve 2013