Uradalmak térben és időben - Baranyai történelmi közlemények 5. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2013 (BML, 2013)
KAPOSI ZOLTÁN: A herceg Batthyány-Strattmann hitbizományi uradalmak területi és gazdasági változásai (1746-1945)
A hitbizomány létrehozása A Batthyány-família tagjai a 17-18. században a magyar nagybirtokosok között meghatározó jelentőséggel bírtak. A sokat katonáskodó família tagjai egyre nagyobb földeket szereztek. A több ágon tovább származó famíliából Főleg Batthyány II. Adám és felesége, Strattmann Eleonóra tudott nagyon sok uradalmat felvásárolni a volt hódoltsági területen. Amikor II. Adám gróf 1702- ben meghalt, akkor már az egyik legnagyobb magyarországi földbirtokosnak számított. Földjei döntő részben a Dunántúlon feküdtek, de horvátországi és szlavóniai területeken is jelentős uradalmakkal rendelkezett. De nemcsak a vérzivataros idők adtak lehetőséget a földek szerzésére, alkalmas volt erre a 18. század időszaka is. Különösen nagy szerep jutott ebben a folyamatban II. Adám két fiai közül Lajosnak és Károlynak. Batthyány Lajos gróf 1696-ban született. Apját hat éves korában elvesztette, a továbbiakban anyja nevelte, aki nem házasodott újra.3 Lajos gróf hivatali pályafutása alatt szinte minden fontos pozíciót elért a 18. század közepi Magyarországon. A kamarás, valóságos belső titkos tanácsos, főpohárnokmester, az Aranygyapjas-Rend vitéze és a Szent István Rend nagykeresztese címet szerző gróf tíz évig Zala vármegye főispáni helyettese, 13 éven keresztül pedig a Hétszemélyes Tábla rendkívüli vizsgálója volt. 1732-46 között kancellár, majd pedig 1751-1766 között (az utolsó választott nemzeti) nádor volt.4 Lajos gróf kiemelkedését többek között az öröklött földjeiből fakadó jövedelme és vagyona határozta meg. Anyja halála után 1742-ben osztozott meg testvérével, Károly gróffal az örökség szétosztásáról. Lajosé lett a Vas megyei körmendi és intai (kemenesaljai), valamint a Dráván túli ludbregi birtok.5 Ezekhez az uradalmakhoz vette meg 1743-ban a kincstártól 145 000 forintért a kanizsai uradalmat, majd pedig egy évvel később a Kanizsa melletti homokkomáromi uradalmat is megvásárolta. Utóbbi két nagybirtokot egybevonva egy 31 000 holdas latifundiumot alakított ki.6 1747-ben a Baranya megyei sellyei uradalmat vette meg, a családon belül pedig Batthyány Zsigmonddal és Imrével csereszerződést kötött, amely révén a rohonc-szalónaki uradalom is a tulajdonába került.7 1752-ben vette meg Erdődy Lajostól Szőkeföldét 31 840 3 ZSÁMBÉKY 2006, 716. 4 A hitbizomány alapítójáról lásd: ZIMÁNYI 1962, KAPOSI 2009, MÓROCZ 2005 műveket. 5 Károlyé lett a Baranyában lévő sellyei, a bólyi, az üszögi (utóbbiban benne volt a Somogybán található mozsgói és somodori) uradalom. 6 MNLOLP 1313. Fasc. 36. Lad. 13. No. 18. Nem egészen egy évvel később a Vasvári Káptalan előtt bejegyezték az ügyletet: MNL OL P 1313. Fasc. 36. Lad. 13. No. 23. 7 MOROCZ 2005, 19. Kaposi Zoltán
