Utcák, terek, épületek Pécset - Baranyai történelmi közlemények 4. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2010 (BML, 2010)
PILKHOFFER MÓNIKA: A Dunagőzhajózási Társaság pécsi kolóniáinak kiépülése a dualizmus korában
Utcák, terek, épületek Pécsett a hivatalát 1845-ig betöltő bányaigazgatónak.2 A korszerűbb, függőleges aknás művelés 1848-ban Flórián-aknával indult meg. A szén iránti kereslet növekedésének köszönhetően 1853-ig további 7 függőleges aknát nyitottak. Az 50 méternél kisebb mélységű aknáknál a szén kitermeléséhez lójárgányt használtak.3 A modern bányászat a pécsi szénmedencében a Dunagőzhajózási Társaság bányaművelésével kezdődött. Az Első cs. és kir. szab. Dunagőzhajózási Társaságot John Andrews és Joseph Pritchard angol vállalkozók kezdeményezésére a legnagyobb osztrák tőkések és magyar arisztokraták - köztük az Andrássy, az Apponyi, a Szapáry, a Széchenyi, a Teleki és a Zichy családok tagjai - alapították 1829-ben. I. Ferenc 1830-ban az osztrák, 1831-ben a magyar Duna- szakasz hajózására szóló privilégiumot adott a társaságnak. A gőzhajók olcsó, jó minőségű szénnel való ellátása érdekében jelent meg a társaság 1852-ben a pécsi szénmedencében. A mecseki kőszenet évek óta vásároló DGT igazgatósága felismerte a saját tulajdonú és üzemeltetésű szénbányában rejlő előnyöket. A magas fűtőértékű szenet rejtő, nagy kiterjedésű és alig kiaknázott terület kiválasztása mellett szólt a mohácsi hajókikötőhöz való közelsége is.4 Az első bányatelket a Czerékvölgyben, a Fekete-hegy tövében vásárolta meg a társaság, melyen András-akna már 1853-ban megkezdte a működését.5 A kitermelt szén mennyisége azonban még a magyarországi hajózáshoz sem volt elegendő, ezért - több magántulajdonú bánya felvásárlása mellett - 1854- ben kibérelték, majd 1857-ben megvásárolták a várostól Káposztás-völgy és Nagybánya-völgy bányajogát. 1868-ban a pécsi székesegyházi uradalom elidegeníthetetlen szabolcsi és somogyi bányatelkeit vették bérbe, valamint megszerezték a pesti Pázmány Péter Tudományegyetem pécsváradi alapítványi uradalmának vasasi birtokait is. 1874-ben a DGT magába olvasztotta az Egyesült Magyar Gőzhajózási Társaságot, így megszerezte az egykori konkurensnek a székesegyházi uradalomtól bérelt bányáit is, majd 1892-ben a városi tulajdonú Lámpás-völgyi terület mellett a teljes somogyi bányabérleményre is szert tett. A székesegyházi uradalommal ekkor kötött és többször meghosszabbított bérleti szerződés a Társaság számára a bányatelkek alatti bányászkodás jogát 1968-ig biztosította. A többi kis magánbánya-tulajdonos alul maradt a DGT-vel való versengésben, 2 Móró Mária Anna: Berks Péter és a mecseki kőszénbányászat. Pécsi Szemle, 2000. ősz, 21-29. 3 Sallay Árpád - Szirtes Béla: Otvenhét akna Pécs határában. Pécsi Szemle, 1999. tél, 77-92. 4 Mendly Lajos: A szénbányászat fejlődése a Mecsekben a XIX. század második felében. In: A Mecsek Egyesület évkönyve a 2003-as egyesületi évről. Pécs, 2004. 55-71. 5 Mendly Lajos: A 150 éves András-akna. In: Mozaikok Pécs és Baranya gazdaságtörténetéből. Szerk.: Szirtes Gábor és Vargha Dezső. Pannónia Könyvek, Pécs, 2005.165-185. 138 Pilkhoffer Mónika
