Utcák, terek, épületek Pécset - Baranyai történelmi közlemények 4. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2010 (BML, 2010)
PILKHOFFER MÓNIKA: A Dunagőzhajózási Társaság pécsi kolóniáinak kiépülése a dualizmus korában
és vagy tönkrementek, vagy önként eladták területüket a Társaságnak. 1923- ig az összes Pécs környéki bánya vásárlás vagy bérlet útján egy tőkeerős, a kor színvonalán termelő, kiterjedt gazdasági, kereskedelmi és politikai kapcsolatokkal rendelkező nagyvállalat birtokába került.6 A 15 km hosszúságban elterülő szénvagyon négy kerületre (Pécsbánya, Szabolcs, Somogy és Vasas) tagolódott. Ezt az időszakot a kismélységű bányászat jellemezte: a művelés 200-300 méter mélységig folyt. A bányákat gőzgépekkel hajtott aknaszállító gépekkel és szellőztető ventillátorokkal látták el, a föld alatt lóvontatású csilleszállítást alkalmaztak.7 A Társaság a szén olcsó szállítása érdekében 1854-ben vasútvonalat épített András-akna és Üszög- puszta, majd 1857-ben Üszög és Mohács között, amit két évvel később a személy- és áruforgalom előtt is megnyitott. Ezzel megszűnt a város - rossz közúti összeköttetésből eredő - elszigeteltsége. A DGT bányászatának másik pozitív következménye az olcsó energiaforrás biztosítása volt, mely - főként a gőzgépek elterjedése után - új ipari beruházások alapítására ösztönzött. A nagyüzemi szénbányászat egyrészt az ipar más területére irányította a korábbi helyi bányavállalkozókat, másrészt megszüntette az ipari beruházásoknak a Tettye patak energiájára épülő helyhez és vízhozamhoz való kötöttségét.8 A sok kis magántulajdonú bánya megszerzéséből adódóan az egymáshoz közel fekvő aknák kapacitása nem volt gazdaságosan növelhető, ezért a DGT 1913-ban JaroslavJicínsky vezetésével bányakorszerűsítési programot indított. A morva bányák korszerűsítésében és igazgatásában tapasztalatokat szerzett új igazgató érdemeit fokozza, hogy a bányafejlesztést az 1. világháború, a szerb megszállás, majd a trianoni béke utáni nehéz gazdasági és politikai helyzetben kellett megvalósítania. Az üzemkoncentráció során több aknát bezártak, helyettük a vállalat három új, korszerű bányaüzemet létesített. A szabolcsi és somogyi terület összevonásából létrehozott Szabolcs bányakerületben Zichy Gyula püspök 1925-ben szentelte fel Szent István-aknát. Pécsbányatelepen a Gróf Széchenyi István-akna, Vasason az átépített Thommen-akna kezdte meg a működését. Ebben a korszakban a 200-500 méter mélyen fekvő szenet ter6 Babies András: A pécsvidéki kőszénbányászat története. Közoktatásügyi Kiadóvállalat, Budapest, 1952. és Huszár Zoltán: Pécs és a Dunagőzhajózási Társaság. In: Emléklapok a pécsi bányászat történetéből. Különnyomat a Pécsi Szemle 1998-2003. évi számából. Főszerkesztő: Romváry Ferenc. Pécs, 2003. 5-22. 7 Juhász József: A mecseki szénbányászat fejlődési ciklusai. In: Iparosok és bányászok a Mecsekalján. Gazdaságtörténeti tanulmányok. Szerk.: Szirtes Gábor és Vargha Dezső. Pannónia könyvek, Pécs, 2002. 239-256. 8 Erdősi Ferenc: A pécsi városszerkezet fejlődése és a városrészek funkcióinak alakulása a kapitalizmus korában. MTA Dunántúli Tudományos Intézet, Közlemények 6. Pécs, 1968. 7-9. és Bezerédy Győző: A szénbányászat szerepe Pécs 19. századi fejlődésében. Pécsi Szemle, 2000. tél, 69-73. A Dunagőzhajózási Társaság pécsi kolóniáinak kiépülése a dualizmus korában 139 Baranya Megyei Levéltár Évkönyve 2010
