Utcák, terek, épületek Pécset - Baranyai történelmi közlemények 4. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2010 (BML, 2010)
B. HORVÁTH CSILLA: Az Irányi Dániel (Búza) tér történetéhez. A harangöntőműhely és környéke
Utcák, terek, épületek Pécsett A tér kialakulása Ha az 1722-es várostérképet elemezzük, kiderül, hogy a tér a mai Rákóczi (régen Ország) út felől a Király utca felé E-D-i tájolású. Délről észak felé elkeskenyedő, hozzávetőleg tölcsér alakja van. Ekkor még csak kijelölt, feltételes telkek láthatók. A terület nyugati fele a város tulajdonát képezte, a város kertje volt. Az 1786-os térképen már a telekhatárokat pontosan kijelölték. A tér neve Marha vásártér, illetve Viech Mark. Lukrits Ignác városi mérnök által kézzel rajzolt szabad kir. Pécs város Földabroszán, amely 1843-ban készült, a tér alakja hasonló az előzőkhöz, csak az utcanevek eltérők, északon Budai utca, délen Duna utca, nyugaton Molnár utca, keleten Harang utca határolta a teret, amelyet Marhatérnek neveztek. A telekhatárok és házszámok nincsenek jelölve. Az 1860-as években készült, telkeket ábrázoló térképen már az épületeket is jelzik. Ekkor Budai Külváros Vásártér a neve. Az 1895-ös térképen csak a házszámokat jelölik. A nyugati oldalon 2—22-ig, a keletin 1—25-ig. Külön jelölték a Hétfejedelem szállodát (Király utca sarkán), a rendőrséget (őrszoba) a 8. szám alatt. A tér déli végén a város mérlegháza helyezkedett el. A tér neve ekkor Vásártér (Búzatér). Az 1911-es térképen a fentebb említett 3 épület mellett a keleti oldalon a 11. sz. alatt a Ruepprecht gépgyárat is bejelölték. A későbbi Nagy Lajos és Egyetem utcákat már ideiglenesen kijelölték. 1926-ban már Irányi tér a neve, és a nyugati oldalon 8-ig, a keleti oldalon 11-13-ig terjed a házak számozása. Az Egyetem és a Nagy Lajos utcákat már megnyitották. Az 1920-as évektől 1980-ig, a keleti oldal szanálásáig már nem történt változás. 108 A tér szerepe a város gazdasági életében A város lakossága az 1770-es évek végén 8 800, az 1850-es években 15 000, a 19. sz. végén 43 000 fő volt. Ezen időszak alatt természetesen nemcsak meny- nyiségi, számszerű növekedés volt. A 19. század második felére esett a város ipari negyedének területi áthelyeződése. A gőzenergia elterjedése után az eddigi egyedüli vizi energiához kötött Tettye patak völgyétől távolabb is működhettek manufaktúrák, üzemek, az új energiaforrást, a szenet bárhol felhasználhatták. így Pécs város ipari létesítményei egyre inkább a déli negyedek felé húzódtak. Az 1850-es években a gyárjellegű gépesített üzemek elsősorban a Budai Külvárosban helyezkedtek el. Később áttelepültek a Siklósi Külvárosba. 1864-ben a Budai Külvárosban és a belvárosban 42-42 utca volt, B. Horváth Csilla
