Utcák, terek, épületek Pécset - Baranyai történelmi közlemények 4. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2010 (BML, 2010)
B. HORVÁTH CSILLA: Az Irányi Dániel (Búza) tér történetéhez. A harangöntőműhely és környéke
a szigetiben 22, a siklósiban pedig csupán 8.4 A Budai Külváros volt a legnépesebb, a pécsi lakások 41 %-a itt volt (A belvárosban 32,7 %). A sűrűn beépített Budai Külvárosban nem volt terület új üzemek és lakóházak létesítésére, szabad területek beépítése vált szükségessé. A belváros szomszédságában lévő és legnagyobbrészt a város tulajdonát képező üres terület, a Marhavásártér intenzív beépítése kezdődött meg.5 1877-ben mindössze 8 ház állt a téren. A nyugati, cikk-cakkos vonalvezetésű oldalon mindössze az 1857-ben alapított Jankovits szappanfőző műhely volt. Erdősi Ferenc így ír az 1870-es évek Vásárteréről: „A Budai külváros és a belváros határát képező régi marhavásártérből Búza tér lett, amely forgalmi gócpont és piac, a peremén szaporodó iparvállalatokkal együtt segítette a környék betelepülését.” Az 1880-as évektől 25 házszám található a téren. Ekkor átszámozzák a régi, már meglévő házakat is. Üres telek vagy kert található a 15, 18, és 20 számok alatt.6 1896-ra már csak a 18, 20 számon nem találunk épületet. Hat emeletes ház áll a téren (2,6,10,15,17 és 21), a többi földszintes és mindegyik házhoz tartozott gazdasági épület vagy pajta.7 A belváros közelsége mindvégig rányomta bélyegét a tér építészeti megjelenésére. A nyugati oldalon az épületek és azok funkciója (szálloda, borpincészet, rendőrőrs, a 20. század 30-as éveitől emeletes bérházak) a belváros építkezéseihez hasonló. A keleti oldal túlnyomórészt földszintes épületei, üzemei, kis kézműves műhelyei, néhány négyzetméteres boltjai a külvárost idézték. Az ipari, kereskedelmi növekedés következtében élénk volt a forgalom a téren. A 20. század elején fiákerállomás volt a keleti oldalon. A 17. szám alatt működött az Első Pécsi Közkocsi Társaság telephelye.8 Az 1890-es évekre a tér északi része mindkét oldalon beépült. Ennek ellenére továbbra is, egészen 1906-ig itt tartották az állatvásárokat, nem kis felfordulást, egészségügyi problémákat okozva rendszeresen ezen a területen. A Pécsi Napló 1906. április 10-én így írt „Az utolsó vásár” címmel: „Ma tartották meg a budai külvárosi vásártéren az utolsó vásárt. A nagyheti pótvásár folyt le, mely igen zajos volt. Az állat felhajtás is igen nagy volt, a kereslet is erős, hogy egész nap élénk világ uralkodott a vásártéren, pedig vidékünk egy részét elvonta a kaposvári vásár, melyet szintén ma tartottak meg. A legközelebbi 4 Pécs szab. kir. város utcái - házszámai és köztulajdonosainak névjegyzéke 1864. Pécsett ny. a Lyceum Könyvnyomdában. 5. p. 5 Erdősi Ferenc: A pécsi városszerkezet fejlődése és a városrészek funkcióinak alakulása a kapitalizmus korában. Pécs, 1968. 23. p. 6 Pécs szab. kir. város házszámainak sorozata ... szerk. Németh Béla. Pécs, 1887. 7 Jegyzék a Pécs szab. kir. város határában lévő épületekről. Összeállította Puskás Andor. Pécs, 1896. 8 Madas József: Budai külváros telkei, házai és utcái: Adatgyűjtemény. Pécs, 1985. II. kötet 474. p. (Továbbiakban Madas 1985) Az Irányi Dániel (Búza) tér történetéhez. A harangöntőmúhely és környéke 109 Baranya Megyei Levéltár Évkönyve 2010
