Utcák, terek, épületek Pécset - Baranyai történelmi közlemények 4. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2010 (BML, 2010)
FEDELES TAMÁS: Pécs terei, épületei és használatuk a késő középkorban
műemléki kutatások, valamint a kora újkori képi ábrázolások segítségével ugyanis valamelyest képet alkothatunk a település középkori arculatáról.218 „Eztán Pécs tűnik szemünkbe, várát a magas Mecsek hegy lábánál építették, annak lejtőit és csúcsát hatalmas tölgyek övezik [...] az említett hegy lábától dél felé a síkságra lenyúló város sem természetes, sem mesterséges védelemmel nem rendelkezik eléggé [...] folyója és vize szűkösen van. [...] Van egy püspöki kert a mondott hegy északi oldalán, ahol forrás buzog, melynek folyása a város felé haladtában mintegy negyven malmot forgat sorjában. A hegyoldalban más források is törnek fel, ezeket csatornákon bevezetve üdül fel ez a termékeny földű és jó borban igen bővelkedő város [...].”219 A város természeti környezetét (is) papírra vető Oláh Miklós ugyan szülőföldjétől távol, Németalföldön készítette el Hungária címmel országleírását (1536), ennek ellenére munkáját megbízhatónak tarthatjuk.220 Kiváltképpen érvényes ez Pécs fentebb idézett leírására, hiszen a szerző szoros kapcsolatban állt a településsel, ugyanis Szatmári György püspök kanonoki javadalmat biztosított számára a pécsi székeskáptalanban (is).221 Természetesen ez nem jelentette azt, hogy ezen időszakban (1516-1521) Oláh folyamatosan a városban tartózkodott volna, az azonban kétségtelen, hogy többször megfordult a településen, ebből következőleg személyes ismeretei alapján mutatta be a települést és annak szűkebb környezetét. A leírás szerint a városfalaktól északra húzódó Mecsek-oldal a középkorban beépítetlen volt, melyet tölgyerdő borított. Az erdős részek természetesen nem a városfal közvetlen közelében kezdődtek. Az idézett leírás ugyan nem tesz említést a szőlőkről, azonban a jó minőségű bor nagyobb mennyisége nyilván megfelelő méretű szőlőültetvényeket feltételez. A középkori Pécsi Misszálé fentebb bemutatott körmenetre vonatkozó bejegyzése pedig említi is az egyik szőlőhegyet. Ez a szőlő a vár mögötti területen volt, s Szűz Mária védelme alá helyezték (ad monticulum retro castrum iuxta vineam Beate Virginis).222 A városban házzal rendelkező polgárok is igyekeztek promontoriumon saját szőlőhöz jutni, amint néhány adatból erre következtethetünk.223 Ugyancsak említi a város feletti szőlőket az 1686-ban készült tollrajzhoz készült magyarázat.224 218 Egyébként maga a szerző is több alkalommal megkísérelte a középkori városkép bemutatását. Bezerédy 1982, 1997, 2002. 219 Oláh 2000. 27-28. 220 Kulcsár 2008. 129, 133.; Szende 2004a. 247-249.; Csukovits 2005. 91. 221 Fedeles 2005. Nr. 282. 222 MQ L4a. 223 1478-ban Spanat Ágoston pécsi polgár pécsi szőlőiről értesülünk (Czaich 1899. 17.). 1497-ben Szegedi Szilágyi Lászlónak Váradon, Pécsett egy-egy, míg Szegeden két háza volt. E mellett a pécsi szőlőhegyen szőlőkkel is rendelkezett (DL 6193). 224 Pataki-Gosztonyi 1941. 419. Pécs terei, épületei és használatuk a késő középkorban 67 Baranya Megyei Levéltár Évkönyve 2010
