Utcák, terek, épületek Pécset - Baranyai történelmi közlemények 4. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2010 (BML, 2010)
FEDELES TAMÁS: Pécs terei, épületei és használatuk a késő középkorban
Utcák, terek, épületek Pécsett M a is állnak a Tettyén Szatmári püspök egykori villájának - Oláh által is említett - maradványai. A város peremén létesült nyaraló szemet gyönyörködtető kilátást nyújtott a településre. Az itáliai reneszánsz minták nyomán épült zártudvaros, emeletes épületet az 1510-es években emeltette Szatmári püspök.225 Minthogy a villa nem a városban épült, megfelelő helyszínt nyújt a város középkori látképének virtuális rekonstruálásához. A következőkben tehát azt vizsgáljuk meg, hogy a 16. század első évtizedeiben hogyan láthatta a várost a püspöki nyaralóból a szemlélődő érdeklődő. A látvány képi megjelenítésében segítségünkre lesz - többek közt - az 1686-os ostromról Justus van der Nypoort által készített metszet is, mely hasonló nézőpontból ábrázolja a települést.226 Elsőként az erődítési rendszerre lehetett figyelmes a kor társ. A települést fallal vették körül, melynek építése feltételezésem szerint 14. század végén, Alsáni Bálint bíboros, püspöksége idején (1374-1408) kezdődhetett, noha felmerült annak lehetősége is, hogy a tatárjárást követően még a 13. század folyamán megkezdődött kialakítása.227 Nézetemet az alábbiakban kísérlem meg röviden alátámasztani. Pécs éppen a 13. század második felétől indult jelentős fejlődésnek, mely során az Árpád-kori viszonylag izolált településmagokból a 14. századra kialakult az egységes, immár városias szerkezetet mutató település.228 A Horváti-féle lázadás (1387) idején a városra törve fosztogattak, pusztítottak a felkelők,229 amely körülmény szintén arra enged következtetni, hogy a városfal ekkor még nem állt. Az írott források további segítséget nyújtanak a kérdés megoldásában. 1395-ben - a már többször említett - Krisztus teste-kápolnát még in montibus Quinqueecclesiensis edificate határozza meg egy oklevél,230 míg 1412-ben már extra muros Quinqueecclesiense-ként szerepel.231 Feltételezésemet erősítheti egy további körülmény is. Alsáni bíboros 1386-tól kezdően fokozatosan kiszorult a politikai-kormányzati hatalomból, melynek következtében főként székhelyén, illetőleg egyházmegyéjében tartózkodott.232 Ez a periódus pedig kiváló alkalmat kínált a jelentős károkat szenvedett város 225 Gere 2005. 267-268. Vő. Farbaky 2002. 52-57. 226 A metszet természetesen már a törökös külsővel ábrázolja a települést, dzsámikkal és minaretekkel. Mindamellett a metszet nem tekinthető az épületek lokalizálása szempontjából maradéktalanul hitelesnek. Erre ld. Boros 2002. 30. 227 Sándor 2001. 198. 228 Koszta 2010. (Köszönöm a szerzőnek, hogy kéziratába bepillantást nyerhettem.) 229 „ipsa civitate Quinqueeccleisensi penitus derobata et prédám posita, claustris eciam et ecclesys dei in quibus divinorum amministratores variorum habituum videlicet persone religiose et seculares perseverassent, destructis et devastatis” Károlyi 1.422. 230 ZsO I. Nr. 4126. 231 ZsO III. Nr. 2849. 232 Petrovics 20 09. 30, 32. 68 FedelesTamás
