Utcák, terek, épületek Pécset - Baranyai történelmi közlemények 4. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2010 (BML, 2010)
KULT LÁSZLÓ: Szieberth Róbert alapítású elemi népiskolák Pécsett
vemben ugyanannyi tanító 3910 tanulót oktatott, ma pedig 10 iskolaépületben, 102 tanteremben folyik a tanítás, amit 104 tanerő' végez.”9 Természetesen az iskola- alapításokkal kapcsolatban meg kell említeni Nendtvich Andor polgármester nevét is, nélküle és a város anyagi támogatása nélkül nem épülhettek volna fel az új iskolaépületek. Szieberth Róbert - aki Klebelsberg személyes barátja is volt - 1871. június 7-én született Németbólyban (a mai Bolyban). Jómódú bőriparos család gyermeke volt, de sok testvére közül csak ő tanult tovább. Elemi iskoláját szülőfalujában végezte el, majd Pécsre került a Ciszterci Rend Gimnáziumába. Érettségi után beiratkozott a Püspöki Tanítóképző Intézetbe, ahol 20 évesen, 1891-ben szerezte meg a tanítói oklevelet. Első munkahelye a Felső-vámház Utcai Elemi Népiskola volt, ahol hosszú ideig, 13 éven át volt tanító. Itt sok tapasztalatot gyűjtött, majd 1904-ben az Ágoston Téri Elemi Népiskolába helyezték át. Kezdetben itt is tanító volt, majd 1913-ban az intézmény igazgatójává nevezték ki. Pályafutása legnagyobb fordulata 1914-ben következett be. Ekkor nevezték ki az összes pécsi elemi népiskola felügyelő-igazgatójává. Működése alatt az iskolák színvonala nagyon sokat emelkedett, a beiskolázás kifogástalan lett, nagyobb méreteket öltött a szegény tanulók tankönyvvel való ellátása is. Irányításának köszönhető, hogy a háború ideje alatt a pécsi elemi iskolák akadálymentesen és megszakítások nélkül működtek. Viszont a szerb megszállás (1918-1921) után kifosztva álltak a pécsi iskolaépületek. Szieberth Róbertnek köszönhető - miután a politikai helyzet stabilizálódott -, hogy ezek újra be lettek rendezve. A különböző kiadásokra a saját pénzét sem sajnálta. Jól látta, hogy a városnak égető szüksége van további iskolákra, így azok alapítását folyamatosan szorgalmazta. Nevéhez köthető a Gyárvárosi, az Istenkúti, a Bártfa utcai, a Fiume utcai, valamint a Megyeri-Kertvárosi elemi iskolák alapítása. Mivel az új intézmények a város különböző peremterületein helyezkednek el, és diákjaik zömmel a munkáscsaládokból kerültek ki, joggal érdemli ki a „szegények iskolaépítője” megnevezést. De az iskolaalapítások mellett még számos dolgot meg lehet említeni Szieberth Róbert neve hallatán. Például 1918-ban az Ágoston utca 22. szám alatt létrehozta a „Tanítók házát”, amely a vidéki tanítógyermekek, tanítóárváknak nyújtott otthont. 1926-ban megelőzve az ország sok más nagyobb városát, folyamatosan bevezettette a pécsi iskolákban a 7., majd a 8. osztályokat. A város több elemi iskolájában megszervezte a gyógypedagógiai képzést is. 1930-ban Fonyódon a pécsi gyermekek nyári üdültetése céljából egy volt cementgyárat vásároltatott a várossal, és azt üdülővé alakíttatta át. A munkás-gyermekeknek ezzel nagy örömet okozott. Mint magánember is mindenki tiszteletét, becsületét vívta ki. Sokat tapasztalt, nagy gyakorlati érzékű ember volt. Szov- 8 8 Pécsi Napló, 1933. július 9. 4. „10 éven belül 5 új elemi népiskola” Szieberth Róbert alapítású elemi népiskolák Pécsett 245 Baranya Megyei Levéltár Évkönyve 2010
