Utcák, terek, épületek Pécset - Baranyai történelmi közlemények 4. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2010 (BML, 2010)

KULT LÁSZLÓ: Szieberth Róbert alapítású elemi népiskolák Pécsett

Utcák, terek, épületek Pécsett j et-Oroszország kivételével úgyszólván egész Európát beutazta, s ami jót és hasznosat látott, megfelelő formában igyekezett átültetni.9 Szieberth Róbert a város és a vármegye társadalmi és kulturális életében vezető szerephez ju­tott. Évtizedekig volt elnöke a Pécsi Tanító Egyletnek. Tagja volt Pécs szab. kir. város és Baranya vármegye törvényhatósági bizottságának, és 1931 óta Pécs város országgyűlési pótképviselője is volt. A megfeszített munka aláásta egészségét. 1939. január 22-én hunyt el Németbólyban, ahová idős korában igen sokat járt látogatóba leányához és unokáihoz. A halál fájdalommentesen, álmában érte. Az elemi iskolák tisztelték e nagyszerű embert, halála után az iskolákban elhelyezték életnagyságú képét. Kiváló egyéniségét és munkássá­gát misem tükrözi jobban, mint az, hogy Klebelsberg Kunó külön kérésére már életében iskolát neveztek el róla Gyárvároson. Az iskolaalapításokat a két világháború közötti időszakban alapvetően két törvény határozta meg. A már említett alföldi tanyavilág számára létesítendő iskolák megvalósításával az 1926. évi 7. törvény foglalkozott. Ez a törvény hozta létre az Országos Népiskolai Építési Alapot is, amely az iskolák építésére adhatott államsegélyt vagy kölcsönt. A másik törvény számunkra fontosabb. Ez az 1921. évi 30. törvény, amely a városok külterületi iskoláinak építését szorgalmazta. A törvény alapos részletességgel szabályozta az iskolák építé­sére vonatkozó formákat, olyannyira, hogy még az épületek szerkezetének anyagaira is kitért. Az 1930-as években további rendeletek módosították a műszaki előírásokat a szigetelés, a falak vastagságának, a megvilágításnak, a nyílászáróknak, a burkolatoknak és a tanítói lakás kialakításának tekinteté­ben. Az iskolaépítések jogi szabályainak tartalmából kitűnik, hogy a vizsgált korszakban a szabályok teljesen lefedték a megvalósítás teljes folyamatát, a telek megszerzésétől kezdve, a finanszírozáson, a műszaki előírásokon át az átadásig. Pedagógiai szempontból inkább a műszaki tartalom kérdése a fon­tosabb. Az iskolai tér kialakítására vonatkozó előírások ebben a korszakban inkább abban az irányban fogalmazódtak meg, hogy a tanulók egészsége ne szenvedjen károsodást. A régi, elavult, korszerűtlen, egészségtelen iskola- épületeket váltsák fel olyanok, amelyek kellő szilárdságú anyagból épülnek, szárazak, világosak, jól fűthetőek, a kor higiénés előírásainak megfelelnek, és az egyre növekvő gyermeklétszám elhelyezhető bennük.10 9 Pécsi Napló, 1939. január 24. 2. „Szieberth Róbert életútja” 10 Stelcz István: Községi és állami elemi népiskolai építkezések Pécsett 1868 és 1931 között. In: Pécsi Szemle, 2006. tél, Főszerk.: Romváry Ferenc, 38. 246 Kult László

Next

/
Oldalképek
Tartalom