Utcák, terek, épületek Pécset - Baranyai történelmi közlemények 4. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2010 (BML, 2010)
MENDÖL ZSUZSANNA: Három pécsi saroktelek beépítésének története és Forbát Alfréd tervjavaslatai
ben, amihez kétoldalt íves motívumokkal áttört kerámia-mellvédű erkélyek kapcsolódnak. (Lásd 7. kép, 231. o.) A keleti homlokzat emeleti rizalitján két kétszárnyú ablak összevonásával születő sávablakokat használtak. Érdekes megoldás a főútvonalon az üzletek feliratának az erkélyek alatt ferde síkban történő elhelyezése. E beépítés a kor modern törekvéseinek a helyi igényekre és építőanyagokra adaptálásában példaszerű. Az izraelita szeretetotthon / Idősek Otthona (Pécs, Tímár u. 5-1.) építése 1935-1936-ban foglalkozott Forbát Alfréd a pécsi zsinagóga mögötti terület beépítésével. Az izraelita hitközség eredetileg a téli időszakban komfortosabban használható pótimaházat és kultúrházat kívánt ide építtetni, ahová az Izraelita Jótékony Nőegyletet és a Goldmark Károly énekkart is elhelyezte volna.21 Épp e funkciókra tekintettel nagy színházteremmel kultúrház terveztetése mellett döntöttek. (Lásd 8-9. kép, 232. o.) Az egykori Jánosi Engel, ma Goldmark Károly és a Tímár utcák határolta saroktelekre (hrsz. 2527/2) változatos tömegkapcsolatú, lapostetős főépülettel, különféle nyíláselosztással több homlokzatot készített Forbát. Az Engel utcára néző főhomlokzat közép- tengelyét visszaugrasztva, a kialakult teresedést két pillérei osztotta. Ebből az előtérből nyíló három ajtó volt a főbejárat. A középső fölött Dávid-csillag osztású körablak, a másik variánson a főhomlokzaton a bejárat melletti falmezőkön, egy harmadikon a tetőpárkányra helyezett csillag utalt a használókra. 1935-ben a 68 500 pengős építkezéshez a város húszezer pengős támogatást szavazott meg, amit a Belügyminisztérium tízezerre szállított le. A téli templom és kultúrpalota építésétől a hitközség hamarosan elállt. Forbát terveit modernsége és építési költségeinek nagysága miatt is mellőzhették, később Forbát egyéb elfoglaltsága akadályozta, hogy foglalkozzon a tovább bővített programmal. (Lásd 10-11. kép, 233. o.) 1937 februárjában, majd novemberében a budapesti neves építész, Hegedűs Armin (1869-1945) készített e helyszínre kultúrház, szeretetház és óvoda/ árvaház épületeire tervet. Hegedűs Ármin a Lajta Bélától átvett feladatként épített budapesti izraelita középiskola (Radnóti Gimnázium) épületével a tégla-architektúra kitűnő mesterének számított. Pécsett a Jánosi Engel /Goldmark utcára tervezett, e pesti épület bejárati traktusára némiképp emlékeztető kultúrháza különálló, kimagasló épülete adta volna e zártsorú, a telek jelentős részét felhasználó beépítés hangsúlyát. Három íves nyílás tagolta főhomlokzatát, amit pártázatos főpárkánya felett timpanonszerű tető 21 Pécsi Napló 1935. május 19.: 3 Három pécsi saroktelek beépítésének története és Forbát Alfréd tervjavaslatai 221 Baranya Megyei Levéltár Évkönyve 2010
