Utcák, terek, épületek Pécset - Baranyai történelmi közlemények 4. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2010 (BML, 2010)
MENDÖL ZSUZSANNA: Három pécsi saroktelek beépítésének története és Forbát Alfréd tervjavaslatai
Utcák, terek, épületek Pécsett z árt. E traktushoz kétoldalt alacsonyabb, lapostetős szárnyak kapcsolódtak. A kultúrháznak ezt az ablakainak szalagszerű elrendezésével tagolt déli részét a megvalósulttól eltérő homlokzatú szeretetotthon saroképületétől csak egy udvari kapu választotta el. (Lásd 12. kép, 234. o.) 1938. január 13-án a város műszaki főtanácsosa ezt az 1937 novemberében benyújtott, 196 000 pengős összköltségű tervet túlméretezettnek vélte, ezért 4 800 m3 -ról 3 700 m3-re, az óvodánál 2 000-ről 1600-ra csökkentették az épületek térfogatát, s az építési összköltséget 140 000 Pengőre. Ebből az összegből Hegedűs Ármin értékes tervéből csak a szeretetház valósult meg. Építését 1938. júniusában kezdték el és karácsonyra be is fejezték.22 Forbát már ez év augusztusában Svédországba emigrált. Az épület kivitelezését Tarján Benő (1889-1950) építőmester végezte (Schwabach Dénes, a hitközség mérnöke ellenőrzésével) pécsi iparosok igényes közreműködésével. Az épület alagsora, magasföldszintje és egy emeletének helyiségei középfolyosókra fűződnek. (Lásd 13. kép, 234. o.) A földszinten a lépcsőház mellett várószoba, orvosi, betegszoba, majd kétágyas, a fordulóval hatágyas szobák következnek, majd gondnoki irodák, az udvar felé ebédlő, tálaló, vizesblokkok találhatók és kijárat az udvari, L alakú teraszra. Az emelet beosztása is a földszintit követte, csak több lakószobával. (Lásd 14. kép, 235. o.) Az épület keskeny öntött kő szegélysáv felett vörös klinker homlokzattal készült. A téglarakás módjából képzett díszítés ad hangsúlyt a nyugati homlokzat sarkán az emeleti, kiugrasztott tömegnek. A téglaépületen a Tímár utcai főbejárat ívelt ablakú, nemesvakolatú lépcsőháztornya képez hatásos kontrasztot. Eredetileg e bejárat a szeretetotthon mellé a Tímár utcában kelet felé hozzáépített árvaházat is kiszolgálta volna. Az Idősek Otthonaként működő épület időtálló értéke a városképnek. A nyerstéglafal (klinker) alkalmazása az 1930-as évek végén ismét népszerű lett hazánkban is, ennek gazdagabb díszítő- és expresszív lehetőségével ellensúlyozták a Bauhaus példáján terjedő építés fehér kubusait. A Baranya megyei Rendőrfó'kapitányság (Pécs, Varga Damján u. 1.) épülete Pécs város Törvényhatósági Bizottságának az 1923. márc. 23-i közgyűlésén felmerült, hogy a városházán, és a városban szétszórtan működő rendőrség számára a város jelöljön ki telket és építsen számukra új épületet. 1928- ban ismét megoldást kerestek elhelyezésükre.23 Különféle helyszínek, bérleti 22 BML Pécs Pgm. ir: 39151/1938.dec.22., F-13093/1939. 23 Dunántúl 1928. május 4.: 2. 222 Mendöl Zsuzsanna
