Utcák, terek, épületek Pécset - Baranyai történelmi közlemények 4. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2010 (BML, 2010)
PILKHOFFER MÓNIKA: A Dunagőzhajózási Társaság pécsi kolóniáinak kiépülése a dualizmus korában
Utcák, terek, épületek Pécsett r észe külföldről érkezett; a nagyvállalat erőszakos terjeszkedésével a korábbi tulajdonosoktól felvásárolta a kisebb-nagyobb bányaüzemeket; a DGT építette meg az első vasútvonalat (Üszög - Mohács között), amely a kezdeti évek után már személyszállítással is foglalkozott stb. A 19. század vége felé gyorsan nőtt a vállalat termelése, amely 1875— 1900 között megduplázódott, s a századfordulóra elérte már az évi 700- 800 000 tonnás mennyiséget.59 A DGT saját bányáiban igyekezett korszerű technikát alkalmazni, aminek következtében gyorsan terjedtek a modernebb kézi eszközök és gépek. Újabb és újabb aknák nyitásával folyamatosan növelték a termelést, amihez egyre nagyobb munkaerő-állományra volt szükség. A foglalkoztatás a századforduló idején már meghaladta a 4 000 főt, amelyből Pécs városára annak mintegy negyede jutott. A szénbányászati nagyvállalkozás jelentős pénzt fordított a munkaerő helyhez kötésére: a bányatelepek mellett igen sok munkáslakást épített a vállalat: a századfordulón 2 nagyobb és 15 kisebb telepen 463 társasági házban 1594 lakással rendelkezett a cég.60 A lakások mellett sok szolgáltató egység is létrejött (bolt, korcsma stb.); de foglalkoztak az egészségügyi és az iskoláztatási kérdésekkel is, például Pécs- bányatelepen 40 ágyas kórházat állítottak föl.61 A munkaerő hosszú távú biztosítása abban a korban megszokott volt a kor nagy bányavállalkozásait illetően. Mivel a bányászat veszélyes tevékenység volt, ezért a dolgozók bérezése a pécsi átlagot jóval meghaladta, de ez hosszú távon (a kereslet révén) jótékony hatást gyakorolt a város ipari és mezőgazdasági termelésére, valamint a szolgáltatási ágazatra. A kisipar helyzete a városban Az iparszerkezeti áttekintés végére hagytuk a kisipart, amelynek különleges helyzete volt Pécs ipari struktúrájában. A kisiparról a kortársak meglehetősen negatívan nyilatkoztak a századfordulón, hiszen ők egy olyan ágazatot érzékeltek, amelyben óriási változások mentek végbe. Az átalakulás legfontosabb elemei - a kamarai jelentések szerint - kétségkívül a felbomlás, a gyáripar miatti pozícióvesztés, a kontármunka előtérbe kerülése, az iparigazolványokhoz való nehézkes hozzájutás, a drága hitel s a nagy adók voltak.62 59 Babies 1952. 75. Táblázatok, illetve: Papp 1928. 415. 60 Mendly 2002. 302. 61 Ágh 1894. 135. 62 Lásd például: Kamarai Jelentés 1894; illetve Ágh 1894. Érdemes itt arra utalni, hogy a szovjet térnyeréssel 1947 után a Pécs melletti falvakat, ahol a DGT üzemei elhelyezkedtek, Pécshez csatolták, így megkezdődhetett a falvak és a korábbi Pécs közötti terület beépítése, vagyis az addigi üres területek megszüntetése. 180 Kaposi Zoltán
