Utcák, terek, épületek Pécset - Baranyai történelmi közlemények 4. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2010 (BML, 2010)
PILKHOFFER MÓNIKA: A Dunagőzhajózási Társaság pécsi kolóniáinak kiépülése a dualizmus korában
több esetben is külön iparvágányt építettek ki, amellyel a fővonalra tudtak csatlakozni. Ilyen iparvágánya volt például az Engel-féle faipari cégnek, a Zsolnay- gyárnak stb. Több gyár az új telephelyét egyenesen úgy választotta meg, hogy a vasúti áruszállítás ne jelentsen gondot. Közvetlenül a vasút két oldalán jött létre a bőrgyár, a vágóhíd, a Hoffmann-gyár, a villanytelep, a légszeszgyár, az ifjabb Scholtz Antal-féle sörgyár stb. Mindebből látható, hogy - részben Pécs természetföldrajzi, gazdaságföldrajzi adottságaiból is következően - a város déli határát jelentő vasút egyben iparszervező hatással is bírt a századforduló környékén. A szénbányászat jelentősége Pécs gazdasági életében a szénbányászat fokozatosan erősödő szerepet töltött be a 19. század második felében. Az ágazatot egyre inkább meghatározó Dunagőzhajózási Társaság az 1850-es évek elején telepedett meg a városban azzal a céllal, hogy a viszonylagosan jó minőségű mecseki szenet Mohácsra eljuttatva gőzhajóin felhasználja, illetve a kibányászott szén maradékát a piacon értékesítse. A DGT a század második felében egyre másra vásárolta fel a kisebb bányákat, aminek eredményeképpen a századforduló időszakára gyakorlatilag kizárólagos pozícióhoz jutott. Mindehhez persze a DGT-nek földeket kellett vásárolnia, amelyek terjedelme folyamatosan növekedett. 55 A társaság igazgatási központja Pécs belvárosában volt, üzemei nagy része azonban a Pécstől keletre lévő Vasas, Szabolcs és Somogy településen helyezkedett el; a város határain belül csak a 19. század végén Pécshez csatolt Pécs- bányatelepen volt jelentősebb üzeme.56 Ugyanakkor az is tény, hogy a DGT nagyon sok ponton kapcsolódott a város gazdasági működéséhez, hiszen sok városi területet bérelt, s mint vállalkozás, jelentős adót is fizetett.57 A DGT tulajdonosi összetételét tekintve egy „monarchia-jelenség” volt; a részvényesek között osztrák, cseh, magyar stb. vállalkozók egyaránt előfordultak. A társaság egyik kiadványa szerint 1893 végéig a folyamatos vásárlásokkal csaknem 10 millió osztrák forintnyi tőkét fektettek be Pécs környékén a tulajdonosok.58 Pécs a kiegyezés koráig némileg bezárkózott, erősen tradicionális, németes város volt, a DGT megjelenése azonban ezt a régies világot jelentős mértékben kinyitotta, hiszen a gyorsan növekvő munkaerő jelentős 55 DGT 1894. 5. 56 A századfordulón Pécs-bányatelepen 4 177 fő élt, vagyis a pécsi lakosság csaknem 10%-a. Lásd ehhez az 1900. évi statisztikai felméréseket. 57 Mendly 2002. 297. 58 Ugyanott, 4. Iparszerkezet és ipartelepek Pécsett a 19-20. század fordulóján 179 Baranya Megyei Levéltár Évkönyve 2010
