Utcák, terek, épületek Pécset - Baranyai történelmi közlemények 4. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2010 (BML, 2010)
PILKHOFFER MÓNIKA: A Dunagőzhajózási Társaság pécsi kolóniáinak kiépülése a dualizmus korában
Utcák, terek, épületek Pécsett A hazai ipar nagy problémája a pamuttermelés- és feldolgozás hiánya volt. Mivel Magyarország gyarmattal nem rendelkezett, ezért a gyapotot csak külföldről tudta megvásárolni, s így a pamutipar fejlődésének megindulása (amely ágazat máshol a nagyipari fellendülés hajtómotorja volt) váratott magára. Emellett az is hátráltatta a hazai textilipar fejlődését, hogy a jó minőségben termelő osztrák és cseh gyárak termékkínálata előnytelen pozíciót eredményezett. A textilgyárak hiánya a hazai munkaerőbázis formálásában is megmutatkozott, hiszen közismerten ahol létrejött, ott nagy tömegű női munkaerőt kötött le.5 Az elmaradott és általában tőkeszegény térségek fejlődése szempontjából nagyon fontos volt, hogy az állam mennyire tudja a tőkebeáramlás és a szabad vállalkozás lehetőségeit biztosítani. Különösen felerősítette az iparpolitika szerepét, hogy Magyarország azzal az Ausztriával képezett egységes államtestet, ahol az 1870-es évekre már lezajlott az iparosodás, s ahol megteremtődött egy jól működő gyáripar, amely termékpotenciáljával erősen befolyásolta a magyar ipar lehetőségeit. Ezért nem véletlen, hogy a kezdeti lábadozás után az 1880-as évek elejére nálunk is létrejött az állami iparfejlesztés politikája, amelynek keretében a magyar állam felvállalta az iparfejlődés mesterséges eszközökkel való serkentését, az ágazati egyenetlenségek korrekcióját és a területi egyenlőtlenségek mérséklését.6 Tette ezt egyrészt jól felfogott stratégiai érdekéből, másrészt pedig a kor kihívásainak is meg kellett felelnie. A pécsi ipari vállalkozások struktúrája a századforduló idején Pécs a századfordulón végzett népszámlálás adatai szerint a 43 982 lakosával a korabeli Magyarországot tekintve a tizenkettedik legnagyobb népességgel rendelkező város volt, ugyanakkor a szőkébb dél-dunántúli vidéken messze a legnagyobb településként mintegy 18 000 fővel előzte meg a térség legnagyobb kereskedelmi központjának számító Nagykanizsát.7 A város fejlődése a 19. század elejétől gyorsult fel, amikor is eleinte a térségi kereskedelem, majd pedig az 1840-es években az egyre jobban kibontakozó ipar vált meghatározó tényezővé a városiasodás folyamatában. A gazdasági növekedés meg5 Kaposi 2010. 11. 6 Kaposi 2007. 84-86. 7 Az adatok: Népszámlálás 1900. A nagyobb dél-dunántúli városok esetében 1900-ban Pécsnek 43 982, Nagykanizsának 23 978, Kaposvárnak 18 218 lakosa volt. Pécs népessége kisebb volt jó néhány alföldi törvényhatósági jogú városnál (Szeged, Debrecen, Kecskemét, Hódmezővásárhely, Szabadka), ugyanakkor nagyjából megegyezett Miskolcéval és az 1907-ben városi rangot kapott Újpestével. 168 Kaposi Zoltán
