Utcák, terek, épületek Pécset - Baranyai történelmi közlemények 4. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2010 (BML, 2010)
PILKHOFFER MÓNIKA: A Dunagőzhajózási Társaság pécsi kolóniáinak kiépülése a dualizmus korában
indulása alaposan megváltoztatta a városi társadalom foglalkozási szerkezetét, amelyben a századfordulóra már egyértelműen az ipar vált meghatározóvá. Az 1880-as évek vége felé elterjedő filoxéra, illetve az 1890-es évek híres borhamisítási botránya visszavetette a korábban jelentős szőlő-és borgazdálkodást, valamint borkereskedést.8 A dualizmus időszakában a gyors gazdasági növekedés egyik fontos tényezőjévé a vasútépítés vált, bár kétségtelen, hogy ebből a szempontból Pécs rossz helyzetben volt, hiszen a Mecsek alatt elhelyezkedő város csak későn tudott bekapcsolódni a Budapest-központú vasúti rendszerbe, így korábbi kereskedelmi pozíciói részben gyengültek.9 Az iparosodás átalakította a város területi rendszerét is, ami főleg a történelmi városmagon (városfalon) kívül elhelyezkedő külvárosi területek növekedésében látszik. Ezt jól mutatja, hogy míg az 1820-as évek vége felé az iparűzők csaknem kétharmada a történelmi Belvárosban élt és dolgozott, addig a század vége felé egyre inkább a külterületeken élő iparosok kerültek fölénybe.10 A fennmaradt fényképek, festmények stb. alapján is jól látható a változás. Ha megnézzük az 1860-as évek környékén készített Pécset ábrázoló képeket, akkor még alig láthatunk gyárkéményeket, avagy jelentősebb ipari kapacitásra utaló nyomokat. Ezzel szemben a századforduló környékén - amikor már minden jelentősebb üzemről, gyárról képeslapokat is adtak ki - egyre több kép jelent meg a füstölgő kéményű vállalatokról a helyi újságokban. A szaporodó gazdasági kiállítások és vásárok különösen jó alkalmat teremtettek a gyári fotók létrehozására. A gyors iparosodást mutatja az is, hogy a városban élő és dolgozó iparosok, valamint az ipari vállalkozások száma nagyon gyorsan növekedett. Míg 1876-ban 679, addig 1900-ban már 1848 ipari vállalkozás működött Pécsett.11 Hasonlóan az ország más városaihoz, a helyi ipari vállalkozások is döntően kis-és középvállalkozások voltak. 8 A borhamisításra lásd: Vörös, 1999; illetve nagy 1996. tanulmányait. 9 Kaposi 2006. 113-119. 10 Az egyes városrészek népességéhez lásd: Pécs ezer éve 1996.181. p. alatt a tanácsnoki jelentés adatait. 11 Az adatokhoz lásd: Iparstatisztika 1876.; Foglalkoztatás 1900. 115. Az 1876. évi adathoz hozzá kell tennünk, hogy az ipari statisztikában felsoroltak szerint az iparban és a különböző szolgáltatási ágakban összesen 1050 vállalkozás működött, ám ezekből a szigorú értelemben vett ipari vállalkozás csak 679 volt. A többi a legkülönfélébb területeken működött, mint például a vendéglátás, a kereskedelem, a pénzügy stb. Iparszerkezet és ipartelepek Pécsett a 19-20. század fordulóján 169 Baranya Megyei Levéltár Évkönyve 2010
