Utcák, terek, épületek Pécset - Baranyai történelmi közlemények 4. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2010 (BML, 2010)
PILKHOFFER MÓNIKA: A Dunagőzhajózási Társaság pécsi kolóniáinak kiépülése a dualizmus korában
Utcák, terek, épületek Pécsett D GT tulajdonába, hogy az útépítő barátjáért kezességet vállaló és villáját elzálogosító Gartner a DGT megbízásából készített, de a vállalat által át nem vett útért az épülettel volt kénytelen fizetni. A bányászat közvetve is hatást gyakorolt az épített környezet alakulására. A pécsi székesegyház 1882-1891 közötti, Friedrich von Schmidt bécsi építész tervei alapján, csaknem 1,8 millió forintból megvalósított átépítését a DGT által a somogyi bányatelkekért a székesegyházi uradalomnak fizetett bérleti díj tette lehetővé.21 Ugyanebben a formában járult hozzá a vállalat a Pilch Andor által tervezett és 1914-ben átadott jezsuita gimnázium és internátus valamint a Fábián Gáspár plánuma alapján 1930-ra elkészült Pius templom építéséhez, továbbá a Hunyadi utcai székesegyházi énekiskola bővítéséhez.22 A Társaságnak eladott városi területekből befolyt összeg szerepet játszott a Széchenyi tér észak-nyugati sarkán álló, egykori belvárosi elemi iskola 1883- as újjáépítésében. Pécsbányatelep A DGT a pécsi bányanyitást követően a főként idegenből érkezett munkásai letelepítése érdekében hozzáfogott az első kolónia megépítéséhez. A bányaüzem vezetője, Schroll József bányagondnok a várható talajsüllyedés miatt ellenezte a lakótelepnek a bányák közelébe való telepítését, ezért a Pécsváradi országút és Üszög-puszta közötti területet javasolta. Egy másik helyszínként a Piricsizma szőlői merültek fel. Végül a telekjogi problémák és a közlekedési nehézségek miatt a telep helyének kijelölésében meghatározó szemponttá vált a munkahely közelsége. Az első kolónia így András-akna közelében, a Nagyszikili- és a Káposztás-völgyek közötti dombháton épült ki.23 (Lásd 1. kép, 156. o.) Az 1855-ben megkezdett építkezés gyorsaságáról tanúskodik, hogy az egykori gesztenyeerdő területén egy évvel később már 36 kettős munkáslakóház állt. A négy sorból álló telep valószínűleg a házakkal egyidőben emelt vendéglő körüli épületeket jelentette. A házakban két lakást alakítottak ki, melyekhez 10 négyszögöl udvar és 100 négyszögöl kert tartozott. A korabeli leírás szerint az épületek tervezésénél az volt a szempont, hogy „minden ház bejárással s 21 Az átépítésről részletesen lásd: Pilkhoffer Mónika: Pécs építészete a századfordulón (1888-1907). Pro Pannónia, Pécs, 2004. 168-173. 22 Mendly Lajos: A szénbányászat szerepe Pécs 20. századi fejlődésében I. Pécsi Szemle, 2004. ősz, 78-87. 23 Mendly Lajos: A szénbányászat fejlődése a Mecsekben a XIX. század második felében. In: A Mecsek Egyesület évkönyve a 2003-as egyesületi évről. Pécs, 2004. 55-71. 144 Pilkhoffer Mónika
