Utcák, terek, épületek Pécset - Baranyai történelmi közlemények 4. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2010 (BML, 2010)
PILKHOFFER MÓNIKA: A Dunagőzhajózási Társaság pécsi kolóniáinak kiépülése a dualizmus korában
konyhával 2-2 szobára legyen felosztva, ahol négy családnak, ha pedig a családok számos tagból állanának kettőnek legyen helye, az altisztek részére fél, a főtiszteknek pedig egy egész ház jut, míg minden házhoz 400 négyszögöl kert, udvar, melléképületek, takaréktűzhely s tüzelőanyag is adatott”.24 A munkások létszámának gyors növekedése a kolónia továbbépítését tette szükségessé: 1856-1861 között újabb 26 épületet adtak át, és felépült az első templom. Az építőanyag biztosítására vállalati téglaégetőt létesítettek; a telepet 1859-ben vízvezetékkel, 1878-ban gázlámpákkal látták el. 1865- ben Pécsbányatelep már 5 házsorból állt, és 3 kisebb kolóniával együtt 100 házban 1500 lakónak biztosított otthont. 1871-ben újabb 24 lakás került tető alá. 1875 körül épültek a telep legkeletibb, Kórház utcai lakóházai, melyek a korábbiaktól eltérő típust képviseltek: ezekben a nagyobb méretű épületekben már 8 szoba-konyhás lakás volt található. Az akkori városközponttól még messze fekvő pécsbányatelepi kolónia nagyságát és jelentőségét mutatja, hogy ábrázolása már megjelent az 1877-es Pécs térképen is. Erről leolvasható, hogy a mai Csákány, Sétatér, Károly és Kórház, valamint a Gesztenyés utca eleje ekkorra már kiépültek. A lakóházakon, a kocsmán és a templomon kívül az 1870-es években már állt az élelmitár, a két elemi iskola, a rendőrség és a kórház épülete is. Az élelmezési raktárak felállítását az 1854. évi bányatörvény tette lehetővé, mely engedélyezte a vállalatoknak, hogy dolgozóikat élelmiszerrel lássák el.25 „Ezen raktárakban nemcsak mindenféle élelmi cikkek, hanem ruhák, fehérneműek, írószerek, iskolai könyvek és bárminemű háztartási cikkek” is, üzleti haszon nélkül voltak kaphatók.26 A lakóházaktól kissé távolabb, 1867-ben emelt U alakú kórházépület 4 kórtermében és egy elkülönítő szobájában 40 beteg számára volt hely. A kórházban csak a bánya munkásait kezelték, és a bányaszerencsétlenségek miatt építették a szükségesnél nagyobbra. Mivel András-akna volt az igazgatási központ, ezért az angol parkba helyezett bányaigazgatósági épület is itt volt 1895-ig, a Mária utcai székház megépítéséig. Összehasonlítva a kolónia 1877-es ábrázolását az 1895-ös térképpel megállapítható, hogy a munkáslakótelep már az 1870-es évek végére szinte teljesen kiépült. A 19-20. század fordulóján Pécs lakosságának csaknem 10%-a itt élt a 24 Idézi: Erdősi Ferenc: Pécsi bányatelepek. Pécsi Műszaki Szemle 1967/4. 8. 25 Huszár Zoltán: Élelemtárak a Dunagőzhajózási Társaság Pécs vidéki bányatelepein. In: Tanulmányok Pécs történetéből 2-3. Az Előadások Pécs történetéből ’94 és az Előadások Pécs történetéből ’95 című konferenciák válogatott előadásai. Szerk.: Vonyó József. Pécs Története Alapítvány, Pécs, 1996. 225-241. 26 Az 1. Cs. K. Szab. Dunagőzhajózási Társulat Pécs melletti kőszénbányái. (A magyar orvosok és természetvizsgálók XXVII. Vándorgyűlése tagjainak felajánlja a társulat.) A Társulat saját kiadása, Pécs, 1894. 49. A Dunagőzhajózási Társaság pécsi kolóniáinak kiépülése a dualizmus korában 145 Baranya Megyei Levéltár Évkönyve 2010
