Utcák, terek, épületek Pécset - Baranyai történelmi közlemények 4. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2010 (BML, 2010)
PILKHOFFER MÓNIKA: A Dunagőzhajózási Társaság pécsi kolóniáinak kiépülése a dualizmus korában
a DGT építészei: a téglát vakolt homlokzatok váltották fel, az ablakok felső részén apró ablaktáblák, az ablakok mellett rombusz mintás spaletták jelentek meg. Mindezek a motívumok az osztrák szecesszió stílusformáló szerepéről is tanúskodnak. Bár a tervek pécsi illetve pécsbányatelepi keltezésűek, az 1910-es évek bécsi építészetével teljesen összhangban levő plánumok is arra engednek következtetni, hogy azok Bécsben készültek. A vállalat itteni szakemberei - Gartner Károly, Szentkirályi Ödön, - a terveket valószínűleg csak a helyszínre alkalmazták, kisebb átalakításokat hajtva végre a rajzokon. A többi magyarországi bányához képest alacsonyabb munkabéreket a DGT a korszerű lakás mellett jobb életkörülményekkel kompenzálta. A vállalat a „bölcsőtől a sírig tartó” szociális gondoskodás jegyében iskolát, élelmitárat, húsfüstölőt, vendéglőt, sportpályákat, kórházat, templomot és temetőt is létesített a lakótelepeken.19 A nagyobb kolóniákon figyelmet fordítottak a parkok, játszóterek kialakítására is, amit a pécsbányatelepi és a szabolcsi Sétatér jelez.20 A telepszerű építkezés következtében olyan önálló kis városrészek (Pécsbányatelep, Cassian-telep, Ullmann-telep, újhegyi kolónia) alakultak ki Pécs keleti peremterületein, melyek - a rossz közlekedési viszonyok, valamint a bányászok idegen anyanyelve, eltérő mentalitása következtében - csak lazán kapcsolódtak az akkori város életéhez. A bányászkolóniák területileg és betelepülőnek számító lakóikat illetően a Pécs környéki falvakban (Mecsekszabolcs, Somogy, Vasas) is egy külön világot képeztek. Idővel a nyugdíjas bányászok által a kolóniák környékén emelt, 2-3 szobás, fürdőszoba nélküli, gazdasági épületekkel rendelkező, kertes családi házak és a DGT szolgáltatási hálózatát kibővítő, ide települt iparosok és kereskedők (cipész, varrónő, hentes, pék) elősegítették a város és a bányatelepek kapcsolatának erősödését. A kolóniák építése mellett a Dunagőzhajózási Társaság jelenléte a városban a vállalat által épített reprezentatív architektúrák, és a bányászatból befolyó jövedelmeknek köszönhetően megvalósult épületek emelésében is megnyilvánult. A Társaság 1895-ben építtette a bányaigazgatóság épületét a Mária utca 9. szám alatt. A szűk utcában kevésbé érvényesülő, egyemeletes, díszes neobarokk architektúra terveit a DGT bécsi építési osztályán készítették, a kivitelező Körösztös József helyi építőmester volt. A szomszédos, Mária utca 7. szám alatti, földszintes ház a Mohács-Pécsi Vasútigazgatóság székháza volt. A lakóházak közül az Antónia utca 1. szám alatti Gartner-villát kell megemlítenünk. A DGT pécsi építési osztályának vezetője, Gartner Károly által 1913-ban emelt tornyos, manzárdtetős nagypolgári lakóház azután került a 19 Huszár Zoltán: A szénbányászat szerepe Pécs város fejlődésében a XIX. század végétől a második világháború kitöréséig. In: Mozaikok Pécs és Baranya gazdaságtörténetéből. Szerk.: Szirtes Gábor és Vargha Dezső. Pannónia Könyvek, Pécs, 2005. 186-206. 20 Ez utóbbit 1938-ban Angyal László építész tervei alapján Hősök terévé alakították át. A Dunagőzhajózási Társaság pécsi kolóniáinak kiépülése a dualizmus korában 143 Baranya Megyei Levéltár Évkönyve 2010
