Utcák, terek, épületek Pécset - Baranyai történelmi közlemények 4. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2010 (BML, 2010)
PESTI JÁNOS: Pécs utcái, terei és épületei - névtani szempontból
A közterületnevek (hagyományosan: utcanevek) és építménynevek összetartozását a helytörténet és a névtan pécsi kutatói egyaránt jól ismerik, s e témakörben fontos dokumentumokat tártak fel. Németh Bélát, Cserkúti Adolfot a XX. század elején még csak az utcanevek történeti háttere érdekelte (például az utca névadójának életrajza, az utca kialakulása és változása).1 Bárdos István 1933-ban közzétett dolgozatában olvashatjuk az első nyelvészeti- névtani elemzést Pécs utcaneveiről. A szerző az írásos források névadatait és a beszélt nyelvi névformákat vizsgálva arra is törekedett, hogy világossá tegye egy-egy utcanév kialakulásának helytörténeti (demográfiai, gazdaság-, és művelődéstörténeti stb.) vonatkozásait.2 Klemm Antal 1935-ben arra adott példát, hogy az utcanevek kialakulásának vizsgálatában a helytörténeti tények, események mellett a dűlőnevek tanulságait is figyelembe kell vennie a kutatónak.3 1940-ben geográfiai szempontokkal egészült ki a pécsi utcanévkutatás. Szabó Pál Zoltán azt vizsgálta - az utcanevekre is támaszkodva - hogy a geográfiai viszonyoknak milyen szerepe volt Pécs városszerkezetének kialakulásában.4 Ezután csaknem három évtizedig szinte semmi érdemleges eredmény nem született a címül írt téma kutatásában. A pécsi városszerkezet fejlődését-formálódását és a városrészek funkcióinak alakulását mutatja be (a kapitalizmus korára vonatkozóan) Erdősi Ferenc 1968-ban publikált tanulmánya. Ebben igen sok adatot találhat az olvasó az utcanevek és az építménynevek kapcsolatára. Szorosan kapcsolódik Erdősi kutatásaihoz Csanálosi Sándornak az a dolgozata, amely Pécs településmorfológiai sajátságainak fejlődését és jelenkori helyzetét tárja elénk.5 1969-től vett újabb lendületet városunkban az utcanevek helytörténeti szempontú vizsgálata. Ekkor jelent meg Petrovich Ede „Pécs utcái és házai 1687-ben” c. dolgozata.6 Valószínű, hogy ez a fontos közlemény inspirálta Madas Józsefet arra, hogy a pécsi Grundbuch (földkönyv) utcanévi adatait, valamint 1 Pesti János: Pécs utcanevei (1554-2004). Bevezető, 1.1. és 1.2. alfejezet. Kézirat; megjelent 2007-ben. A továbbiakban: Pesti 2007. 2 Pesti 2007. 1.2. alfejezet. - Bárdos István: Pécs régi német utcanevei. Pécs, 1933. 3 Pesti 2007. 1.2. alfejezet - Klemm Antal: Pécsi helynevek. Pécs, 1945. (In: Pannónia 1935. 367-370.) 4 Szabó Pál Zoltán: A földrajzi helyzet Pécs fejlődésében. (In: Pannónia 1940. VI. évf. 4. szám. 292-403.) 5 Erdősi Ferenc: A pécsi városszerkezet fejlődése és a városrészek funkcióinak alakulása a kapitalizmus korában. Pécs, 1968. Az MTA DTI Közleményei 6. Csanálosi Sándor: Pécs településmorfológiai sajátságainak fejlődése és jelenlegi helyzete. Pécs, 1982. 6 Petrovich Ede: Pécs utcái és házai 1687-ben. (In: Baranya Megyei Levéltár évkönyve Pécs, 1969. 193-217.) - Pesti János: Petrovich Ede helytörténeti munkásságának névtudományi értékeiről. (In: Font Márta-Vargha Dezső (szerk.): Tanulmányok Petrovich Ede tiszteletére (Tanulmányok Pécs Történetéből 8.) Pécs, 2001. - Pesti, 2007. 1.2. fejezet. Pécs utcái, terei és épületei - névtani szempontból 13 Baranya Megyei Levéltár Évkönyve 2010
