Utcák, terek, épületek Pécset - Baranyai történelmi közlemények 4. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2010 (BML, 2010)
B. HORVÁTH CSILLA: Az Irányi Dániel (Búza) tér történetéhez. A harangöntőműhely és környéke
Utcák, terek, épületek Pécsett v ásárt már az új vásártéren tartják meg, mely bár területileg nem túlságosan nagy, de rendezettség folytán sokkal kedvezőbb elhelyezést nyernek az állatok.” Ettől kezdve csak heti vásárokat rendeztek a Búza téren. A tér házaiban sok kisebb-nagyobb üzem és műhely működött. A kisteljesítményű, néhány munkással termelő egységek közül néhány gyárrá, nagyüzemmé fejlődött a 20. sz. fordulójára, közülük a legjelentősebb a Ruepprecht harangöntő és gépgyár. Néhány jellemző foglalkozás, melynek képviselői itt dolgoztak 1740 és 1940 között. A nyugati oldalon a már említett beszállóvendéglő, borpincészet, szappangyár mellett edény- és üvegkereskedés, férfiszabó, kovácsmester, férfiruha kereskedő,, bádogos, trafik, fakereskedő (több is). Vásártér jellege miatt több kocsma, beszállóvendéglő tudott eredményesen - volt amelyik száz éven keresztül - fennmaradni. A tér alsó, déli felén házaló, vásározó, zsibárus, piacozó, szatócs és asztalos is tevékenykedett. A legjelentősebb üzem Eisner Dóczi építési vállalkozása volt 1882-1932 között. Az 1. számú házban kb. 130 évig pékműhely volt. Még az 1970-es évek végén is látható volt a kőkapuzatának gyámkövén a pék cégér (kifli és zsemle). Ezenkívül lakott és dolgozott a keleti oldalon földműves, szőlőműves, kötélgyártó, gyertyamártó, kalapos, órás, takács, szíjgyártó. Működött itt fűszerüzlet, kézimunka előnyomó, kifőzde, kávémérés, kocsma, lisztkereskedés, illatszertár. A Vígan kályhás dinasztia egyik tagja is itt nyitott műhelyt. Ezenkívül fotóműterem, kőfaragó üzlet is volt ezen a részén a térnek. A pezsgő ipari és kereskedelmi élet mellett ezen a területen ringott a pécsi mozizás bölcsője is. A tér délnyugati üres területén építette fel ideiglenes „csarnokát” 1905 júliusában Lifka Ernesztin villamos bioscop tulajdonos. Lifka Eszékről jött ide, félévig kápráztatta el Pécs közönségét filmjeivel. Egy-egy műsorban 11- 12, egyenként 2-8 perces filmet vetítettek. A műsor tematikáját tekintve igen változatos volt, pl. „A turini gróf vezérkarával egy hegyi patakon átnyargal”, „Svájci látképek”, „Hősies harc betörők és csendőrök között (igen komikus némajáték)”, „Margitka szerelmi regénye (modern dráma 7 felvonásban)”. A bioskop 3 naponként új műsorral jelentkezett, a közönség pedig tódult a látványosság megtekintésére.9 1910 nyarán érkezett városunkba a következő „vándor mozi”, amely szintén a tér még beépítetlen délnyugati részén, Sváb Mátyás vendéglőjének szomszédságában építette föl óriási ponyvasátrát. A sátor 7-800 fő befogadására volt alkalmas, a tulajdonos Winkler Lampert budapesti vándor mozis volt. Eleinte a tulajdonos Winkler vetített, később a fia vette át szerepét. 1912-ben kénytelen társulni a már a Színház téren működő Uránia Magyar Tudományos Színházzal. Ettől kezdve a két műintézet egyeztette a műsorát. 1914 augusztusától 1 évig katonaságot szállásoltak el benne. Ezután a filmvetítéseket fokozatosan nagygyűlések, városi és katonai 9 Pécsi Napló 1905. július 8. no B. Horváth Csilla
