Pécs és Baranya 1956-ban - Baranyai történelmi közlemények 3. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve 2008 (BML, 2008)

Bevezető - SZOLCSÁNYI JÁNOS Az eltiport és mégis győztes '56-os októberi magyar forradalom, és szabadságharc

lések szétterjesztése volt az a szikra, amely kirobbantotta országosan, és így Budapesten is a forradalmat. Ezt a korábban megfogalmazott véleményemet támasztja alá Losonczy Gézának elfogatása után, romániai fogsága alatt Snagovban írt, és az utóbbi hónapokban kiadott kronológiai feljegyzése, melyben leszögezi, hogy a forradalom „megtörténtére döntő hatással volt az előző héten Szegeden kirobbant diákforrongás" és a MEFESZ megalakítása. Szegedi küldöttek utaztak az ország egyetemeire, így a Budapesti Műszaki Egyetemre is, ahol a 23-i budapesti tüntetés 14, majd 16 pontban megfogalmazott követeléseit este a Magyar Rádió adásában akarták közzétenni. A követelések az ország függetlenségének biztosítását, a szovjet csapatok kivonását, szabad választást, gazdasági reformokat, Nagy Imrét a kormányba, Farkas és Rákosi megbüntetését és a nemzeti ünnepek és Kossuth-címer visszaállítását foglalták pontokba. Ekkor dördült el Budapesten az első sortűz, melyet a Magyar Rádió épületéből AVH-sok adtak le a tüntetőkre és a hozzájuk átállt - kivezényelt - katonákra. Fegyveres felkelés és nemzeti szabadságharc Október 22-23-án diákparlamentekkel és az ország egyetemi, főiskolai városaiban, Pécstől Miskolcig, Debrecentől Sopronig mindenhol szinte egyidőben tüntetésekkel indult a forradalom, mely aztán sok helyen fegyveres harcba torkollott. (A vidék forradalma 1956

1. IL, szerk. Szakolczai Attila és A. Varga László, 1956-os Intézet-Budapest Főváros Levéltára, Budapest, 2003, 2006; Péter Károly: 1956 Baranyában. Pécs, 1997). Az országban október végén összesen 31500 szovjet katona tartózkodott - ebből több mint 20 ezer Budapesten - 1130 harckocsival, 615 tüzérségi és aknavetővel felfegyverezve. Meglepő tény, hogy Lascsenko szovjet altábornagy már 1956 júliusában azt a parancsot kapta, hogy „a rend fenntartása, védelme, adott esetben helyreállítása érdekében történő bevetésre" készítsen felvonulási tervet a szovjet csapatoknak. A „Volna" („Hullám") haditervhez a parancsnokokat már október közepén állomáshelyükre vezényelték, így a budapesti parancsnok már a tüntetés előkészületei előtt a fővárosban tartózkodott és várta a bevetés megindítására a jelszót („Kompasz"). (Györkéi Jenő és Horváth Miklós: Szovjet katonai intervenció 1956, 2001). Érdekes módon Hruscsov még október 23-án telefonon Moszkvába hívta Gerőt a kínaiakkal akkor kezdődő tárgyalásokra; azonban Gerő a budapesti tüntetések miatt erre már nem vállalkozott. A budapesti '56-os harcok eseményei közismertek és a magyar hősök, mint a „pesti srácok", továbbá Pongrátz Gergely, Maiéter Pál, Király Béla,