Pécs és Baranya 1956-ban - Baranyai történelmi közlemények 3. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve 2008 (BML, 2008)

Bevezető - SZOLCSÁNYI JÁNOS Az eltiport és mégis győztes '56-os októberi magyar forradalom, és szabadságharc

Mansfeld Péter, Angyal István, Szabó János és mások önfeláldozó bátorságáról az évforduló alkalmából is sokan megemlékeztek. A vidék forradalmának tárgyalása meghaladja írásom terjedelmét, de megemlítem, hogy az öt elemit végzett Gyurkó Lajos kecskeméti lövészhadosztály parancsnok utasítására október 26-27-én repülőgépről géppuskatüzet zúdítottak a tüntetőkre Tiszakécskén, Csongrádon, Kecskeméten és Kiskőrösön. Értékelés és következmények A szovjet vezetés október 31-i döntése alapján a forradalmat és szabadságharcot elsöprő katonai erővel eltiporta. „Illúzió" volt csupán a forradalmi cél? Tényleg hiányzott egy kompromisszumos győzelem realitása? Fél évszázad távlatából milyen hatása lett végül a forradalomnak? 1956-ban a végsőkig elkeseredett magyar nép kelt fel a kegyetlen diktatúra és a szovjet megszállás ellen. A forradalom élére Nagy Imrét, a nemzeti érzésű kommunista pártreformert a népakarat, és nem saját ambíciója vagy a pártellenzék emelte. Snagovban írt emlékiratai is bizonyítják szilárd, elvhű kiállását, de azt is, hogy nem rendelkezett Gomulka gyakorlati, taktikai képességeivel. Nem latolgatta, hogy lehetett volna-e és hogyan Jugoszlávia és Ausztria, két semleges ország szomszédságában egy semleges, demokratikus szocialista Magyarország alapjait körvonalazni a szovjet nagyhatalmi politika számára elfogadható módon. A kompromisszum ideológiai megközelítése, a proletár nemzetköziség egyenlőségen alapuló feltételezése, továbbá a nyugati segítségbe vetett remény illúzió maradt. Az eltiport nemzeti felkelés és az ezt követő korai Kádár-rendszer megtorlásai és véráldozata, 200 ezer magyar külföldre távozása után örök figyelmeztetés maradt mind a kádári vezetés, mind a gyarmatosító nagyhatalom részére a magyar nép forradalmi elszántsága és tettereje. Ez vezetett aztán hazánkban az „új gazdasági mechanizmus" meghirdetéséhez a termelékenység és életszínvonal emelése céljából, valamint a többi szocialista országhoz képest elviselhetőbb „gulyáskommunizmus" működtetéséhez. A szovjet közgazdászok és pártvezetők által sokat támadott és többször leállított, de végül potenciális lehetőségként elfogadott magyar gazdasági modell elemeinek szovjet részről történő adaptálása is feltehetően mérlegre került 1985-ben. Az új szovjet pártfőtitkár megválasztásakor az SZKP Politbüro szűkkörű grémiuma megoldást kellett, hogy keressen a növekvő amerikai katonai fölény kihívására. Diktatúrában ilyen helyzetben a meglévő gyakorlatnak megfelelően mindig legkézenfekvőbb a keményvonalas kiútkeresés. 1985-ben a Politbüro váratlanul Gromiko javaslatára egyszavazatos szótöbbséggel az új utakat („peresztrojka") kereső Gorbacsovot választotta főtitkárnak. Magyar-