Pécs és Baranya 1956-ban - Baranyai történelmi közlemények 3. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve 2008 (BML, 2008)

A forradalom után - VARGHA DEZSŐ A Dunántúli Napló működése az 1956-os forradalom első hetében (Október 23-28.)

csíkban szállítottak építőanyagot, viszont a gabonát - kocsi hiányra hivatkozva - fedetlen kocsikra rakták. Az akkori korra jellemzően név szerint „felelősségre vonták" a lap hasábjain az illetékes helyi MÁV vezérigazgató-helyettest ezért. Alatta kis hírek kaptak helyet, amelyekben a földmunkás-mozgalom régi harcosainak országos találkozójáról, a villányi népi bokréta-mozgalom tánccsoportja működésének kezdetéről, a szigetvári önálló méhész-szövetkezet alakulásáról, a DÉDÁSZ által létesített új pécsi transzformátor-állomásokról esett szó. A „Hol művelődjünk, hol szórakozzunk" rovat a helyi rádió, a nagy- és a kamaraszínház, a mozik, a szabad egyetem, az akkor rendezett múzeumi képző- és iparművészeti kiállítás keretében megtartott hangverseny műsorát ismertette, ennek „ellenpontjaként" egy név szerint megnevezett hivatal név szerint megnevezett gépkocsi vezetője múlatás utáni durva mókáját tárta föl egy olvasó, aki ehhez szintén a nevét adta. A műsorokra visszatérve: a Pécsi Rádió az aktuális hírek, tudósítások mellett, valamint a déli szomszédunkkal való megbékélés jegyében és a megye, a város déli szláv népességének indított „délszláv nyelvű műsor" előtt a kor ünnepelt operett primadonnája, Honthy Hanna színházi műsorát közvetítette a Pécsi Nemzeti Színházból. Színházunkban ekkor este 7-kor Móricz Zsigmond: „Nem élhetek muzsikaszó nélkül", a kamarában fél nyolckor Dihovicsníj: „Nászutazás" című művét játszották. A pécsi mozik közül a „Kossuth"- ban (a mai „Apolló"- ban) ment művészfilm, a magyar „Hannibál tanár úr". [Itt jegyezzük meg, hogy ekkor Pécsett még a „Park" és a „Petőfi" mellett az „Építők" (itt a „Vízkereszt vagy amit akartok" című Shakespeare-adaptáció ment), és a pécsszabolcsi „Jószerencsét" mozi is működött]. A vidékiek közül a komlói „Május 1." és „Szabadság", a mohácsi „Kossuth", a szigetvári „Zrínyi" műsora szerepelt a műsorajánlóban. Dr. Dombay János múzeumigazgató szabadegyetemi előadásának a címe „Baranya a honfoglalás előtt" volt, a már említett hangversenyen pedig a Janus Pannonius Múzeum Rákóczi út 15. számú épületében Beethoven- és Bach-hangversenyt tartottak. A lap bal oldalának alján helyet kapott „Közlemények" mutatnak rá igazán az akkori időszak politikájának hétköznapi viszonyaira, gyakorlatára. E napon például az itt közölt öt hírből három szólt az akkori beszolgáltatási kötelezettségekről. Az első a BM helyi főosztályvezetőjének fogadó óráit, az utolsó a városban iparengedéllyel vagy anélkül működő fuvarosok október 30-ig történő nyilvántartásba vételének módozatát ismertette, ezek között helyezték el a beszolgáltatás híreit. A városi begyűjtési hivatal közölte itt a sertések magánvágási engedélyezésének hivatali útját, a bortermelő gazdákat tájékoztatta a must- és a borkészlet bejelentéséről, a borforgalmi vállalat a beszolgáltatott must begyűjtését és elszállítását megkönnyítő akcióját ismertette. A városi tanács pénzügyi osztálya tudatta, hogy mikorra kell bejelenteni a mezőgazdasági termeléssel foglalkozóknál a művelési ág-változást