Pécs és Baranya 1956-ban - Baranyai történelmi közlemények 3. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve 2008 (BML, 2008)
A forradalom után - VARGHA DEZSŐ A Dunántúli Napló működése az 1956-os forradalom első hetében (Október 23-28.)
- november 30-ig -, hogy azt figyelembe tudják venni a következő évi beadási kötelezettség teljesítésénél. Ugyanezt követelték meg a földhasználók személyében történő változás(ok)nál is. Ezek a hírek azért bírnak különös jelentőséggel, kiemelkedvén a többi ilyen tartalmú hír tömkelegéből, mivel a forradalom hatására éppen ezt a gyűlölt, az emberek boldogulását tönkretevő rendszert szűntették meg. A sportrovat élén a kor helyi NB I- es labdarúgó csapata, a Pécsi Dózsa tatabányai veresége (2:3) kapott helyet, így ők a 11., az utolsó előtti helyen álltak. Az alsóbb osztályú bajnokságok hírei kisebb terjedelemben kaptak helyet, más sportágak csak egy-egy hírrel „képviseltették magukat". Az oldal alsó részének közepét és jobb oldalát az apróhirdetések tették ki. Szomorú érdekességként jegyezzük meg, hogy amíg ebben az időben nagyon sokan küszködtek ezen a vidéken is a legalapvetőbb megélhetési gondokkal, itt, legalul, nagy terjedelemben, bekeretezett hirdetést tett közzé a MEK, amelyben tudatta, hogy libamájat (!) vesz minden mennyiségben, magas áron, szívvel együtt, és a vételi helyeket is közölte Pécsen, vidéken. 3 A Dunántúli Napló híradásai október 24-28. között OKTÓBER 24. SZERDA A lap első és harmadik oldalán kapott helyet a Magyar Dolgozók Pártja (MDP) Baranya Megyei Bizottság Végrehajtó Bizottsága válasz-csomagja a két nappal azelőtti egyetemi diákparlamenten fölvetődött kérdésekről, amelyet lelkes, izzó hangulatúnak minősített. Az értékelés fő szempontjaként - a korszak sztálini ideológiájának megfelelően - a közvéleményt két részre osztották: a szocializmust, azaz a „széleskörű demokratizmust", illetve a „kapitalista restaurációt" akarókra. A helyzethez való idomulást mutatta az a tény, hogy szemforgató módon, a valóságot semmibe véve, a diákparlamenten elszenvedett fiaskó után az újságban már azt jelentették ki, hogy az ott elfogadott határozati javaslatok legtöbbjével egyetértenek, mert az egyetemi, főiskolai hallgatók csoportja „...helyes, igaz ügyért, a szocialista demokrácia szélesítéséért, a szocializmus építésének helyesebb módszereiért szállt síkra". Igaz ugyan, hogy a régi dogmatikus pártirányítást elítéli a nyilatkozat, amely „akadályozta a fejlődést", és a „közöttünk élő osztályellenségnek használ", de képviselőit „a szocialista társadalom építéséért eddig is sokat tevő", ráadá3 BML Sajtógyűjteménye DN 1956. október 23. (A Baranya Megyei Levéltár Sajtógyűjteménye mellett a Csorba Győző Megyei Könyvtár hasonló gyűjteményét szintén átnéztük, így egészítvén ki az újságdokumentumokat.)
