A Pécsi Székeskáptalan pecséthasználata (1700-1845) - Baranyai történelmi közlemények 2. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2006-2007 (BML, 2007)

Tanulmányok báránya megye és a pécsi egyházmegye történetéből - RADNÓTI ILONA Siklós zsidósága a 18-20. században

gyakorlatnak megfelelően a rabbi csak vallási kérdésekben hallatta a szavát. Az elöljárói, elnöki tisztség a közösségen belül potenciálisan döntő befolyást jelentett, ők képviselték kifelé is a közösséget. A tisztségek betöltésére pályázókat a hitbuzgalmi és közösségi érdekek képviselete motiválta elsősorban, de bizonyos közéleti szerepléshez való vonzódás is szerepet játszhatott azok elnyerésében. A hitközség vezetésének személyi összetétele a 19. század utolsó harmadától meglehetősen stabil volt. Ez jórészt a magas hitközségi adót fizetők kedvezőbb „szokásjogi" helyzetével függhetett össze. Ennek következtében a vagyonos zsidó férfiak éveken keresztül sikeresen pályázhattak meg elöljárósági tagságot vagy elnöki tisztet. Mind az elnökök, mind az elöljáróság tagjai a helyi zsidó közösség elismerten sikeres tagjai közül kerültek ki. Az 1870-es évektől, azt követően, hogy a hitközség a kongresszusi irányzathoz csatlakozott, elnök és elöljáróság választására általában háromévenként került sor. 1870-1880 közötti elnökök (Spitzer Markusz, Weisz Vilmos, Krausz Markusz, ismét Spitzer M.) csak egy-egy választási cikluson keresztül töltötték be a funkciót. Dr. Kohn Lajos 1883-ban történt megválasztását követően változott a gyakorlat. Kohn Lajos mintegy évtizeden keresztül állt a hitközség élén. Az őt követő elnökök - Spitzer Ede, Weisz Miksa is több, egymást követő választáson elnyerték az elnöki tisztet. Mindkettőjük munkálkodását a helyi zsidó közösségen kívül is elismerés övezte. Spitzer Edét 1914-ben a X. községkerület alelnökévé, Weisz Miksát ugyanabban az évben a községkerületi tisztségek legnagyobbikába, a községkerületi bíróság elnöki tisztségébe választották.

142 Az első világháborút követő, a hitközség életében sok problémával járó években dr. Mikes Alfréd és dr. Geller Samu elnökök csupán 3-3 évig működtek elnökként. Vida Miklós 1925-ben került a hitközség élére. Vezetése alatt a közösség élete - ahogy arról fentebb szó volt - minden vonatkozásban konszolidálódott. Elnökségének időtartamáról nincsenek pontos adatok, de a harmincas évek derekán még ő látta el a funkciót. A vészterhes 1944-es évben a siklósi hitközség elnöki tisztét Fischhof Zsigmond töltötte be.

143 A siklósi zsidóság első összeszerveződő közösségének minden bizonnyal a Chevra Kadisát (Szent Egylet) tekinthetjük, azt „az egyesület, mely az igazi jótéteményt gyakorolja", azaz ellátja a halott körüli teendőket, gondoskodik a temetésről, az ezekkel összefüggő rituális előírások fölött őrködik. Megalakítása minden zsidó közösség számára előírás volt. A siklósi Szent Egylet létrejöttének pontos időpontját nem ismerjük, a temető megnyitásával egy időben vélelmezhetően megszerveződött. Kezdetben nem különült el szerve142 Uo. 18-19. 143 Magyarországi Zsidó Hitközségek, i. m. 605.