A Pécsi Székeskáptalan pecséthasználata (1700-1845) - Baranyai történelmi közlemények 2. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2006-2007 (BML, 2007)
Tanulmányok báránya megye és a pécsi egyházmegye történetéből - SÁNDOR LÁSZLÓ Az 1848 előtti baranyai lutheránus (evangélikus) kisiskolák szerveződése a Dunántúli Evangélikus Egyházkerületben
Az iskolák felszereltségére igen kevés adat áll rendelkezésemre az egyházmegye községeit illetően. Mindössze a Tolna megyei Keszőhidegkút, Belecska és Nagyszokol igen szegényes példáit tudom felhozni, bár az is igaz, hogy a felsorolt falvak lutheránus populációja (603-420-400 fő) nem mondható jelentősnek. Belecskán a felszerelés 1 asztalból, 4 padból és 2 táblából állt. Keszőhidegkút esetében volt 1 karosszék, pontosan meg nem határozott mennyiségű pad és 2 fekete tábla. Könyvekkel az egy Hübner históriát kivéve nem rendelkeztek. Külön A-B-C-s táblát írtak össze az itt élő német és magyar gyerekek használatára. A konyhában említést tettek egy asztalról is, amit az egyházközség készíttetett. Nagyszokolban az előbbi latin nyelvű forrásokkal szemben magyarul közölték az iskolabeli eszközöket: „Vagyon az Oskolának egy Hübner Históriája, Imádságos Könyve, Keresztény A-B-C-je, Betűket foglaló normális Táblája; négy padja; eggy nagyobb, eggy kisebb asztala; feketére festett táblája eggy nagyobb eggy kisebb; eggy rossz szakadozott szalma széke; két más rövid padja. A ' mi az épületet illeti: van egy lakószoba, konyha, fészer, istálló, kam,ara; a' ház folyásában eggy kert, mint eggy V2 mérós, és eggy kis füves kert az úgy nevezett kertfenékben." ^ A magasabb értékfokozatú iskolákban - ami alatt esperességi tanodákat, progimnáziumokat, kerületi nemzeti gimnáziumokat, kerületi líceumokat, kollégiumokat és akadémiákat értünk- a tanárokat többnyire tanított tárgyuk után nevezték el. Ez alapján beszélhetünk alsóbb, vagy „gimmáziális" tanfolyamok oktatóiról, őket egy ideális iskolarendszeren belül donatista, grammatista, szintaxista, retorista tanítóknak, a felsőbb vagy líceumi tanfolyamon belülieket pedig logikus, phisikus, joghallgató és teológus professzoroknak nevezték. Ide kívánkozik az a megjegyzés, hogy a fenti iskolatípusok eltérő tananyaggal és eltérő időkerettel tanították a nem azonos évjáratú hallgatókat. A líceumok általában 5-8, az esperességi iskolák és tanítóképzők 4 évesek voltak. Ezek a tanintézetek különböző adományokból alumniumokat (mai kifejezéssel élve menzákat) is fenntartottak. Adottságaik szerint az általános ismeretek mellett elősegítették az ének és az orgonajátszás alapjainak tanítását, továbbá lehetőséget adtak a rajz és a testnevelés gyakorlására is. 47 Az „Edictum Tolerantiale" megjelenése előtti korszakot a katolikus egyháztól elszakadt ágostai evangélikus és református népesség az őket ért sok sérelem miatt „a magyar protestantizmus babiloni fogságának" nevezte. A főispánságot viselő baranyai katolikus püspökök a gyülekezetek prédikátorait a vallásgyakorlás akadályoztatása mellett gyakran hajdúkkal űzettették el, és templomaikat, iskoláikat lefoglaltatták vagy bezárattatták. Az 1735-ben 46 Keszőhidegkút és Belecske esetében. OEL Egyh. jkv. T-B-BS. 1829. 108. és 114.; Nagyszokol esetében. OEL Egyh. jkv. T-B-BS. 1829. 125. 47 Székács i. m. 191-201. Felsőbb iskolák.
