A Pécsi Székeskáptalan pecséthasználata (1700-1845) - Baranyai történelmi közlemények 2. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2006-2007 (BML, 2007)

Tanulmányok báránya megye és a pécsi egyházmegye történetéből - SÁNDOR LÁSZLÓ Az 1848 előtti baranyai lutheránus (evangélikus) kisiskolák szerveződése a Dunántúli Evangélikus Egyházkerületben

települt mekényesi evangélikusok iskoláját Berényi Zsigmond pécsi püspök például 1743-ban elvette. A lakosság ezért „az erdő tőszomszédságában építettek egy házat, ide küldték hol nyíltan, hol pedig titokban, nem, egyszer éjnek idején gyermekeiket iskolába, s maguk is itt jöttek össze jórészt titokban tartott tanítóik vezetése alatt istentiszteletre."*

8 Amint az 1814-es vizita említi, az eklézsia birtokában fennmaradt egy iskolai jegyzőkönyv, amely az előszóban megadta a náluk működött tanítók névsorát is.

49 1793 végéig e forrásanyag alapján tudták rekonstruálni tevékenységük sorrendiségét. Elsőként Elfenbein nevűről szóltak, majd Spangenberger, Schneider, Linde Gáspár, Esther, Schneider Henrich, Lemle J. Frigyes s talán ennek fia, Lemle J.János követték egymást a mesteri és jegyzői hivatásban.

50 1 801-ből való kútfőm szerint a községlakók a németországi születésű Schmirmond Jánost 1793. november 1-től alkalmazták iskolamesternek és nótáriusnak. Munkaköre súlyos csapással kezdődött, mivel ugyanazon év november 14-én leégett a község 60 háza, parókiája és az 1783-ban szabadságként kapott oratóriuma. A félig elpusztult falut és középületeit - nem kevés költséggel - két év alatt helyreállították az ottani szabók, takácsok és elsősorban dohánytermelő telepesek.

51 1797-ben Schmirmond János mekényesi rektor mellett ott találjuk segédként Grosch Henrik 21 éves fiatalembert, aki elöljárójához hasonlóan szintén a birodalomban (Dalherdában) született. Grosch Henriket a Tolna megyei kalaznóiak 1798-ban mesterüknek választották, és csak 10 évi távollét után, 1808. november 8-án tért vissza az itteni egyházközséghez. Az 1814-es canonica visitatio azt mondja róla, hogy „jegyzői murikat Istennek hála nem, végez, mert őt a tanulók oktatásának feladatával bízták meg." Egy évvel később 1815 júniusától viszont e funkciót is el kellett vállalnia, amiért 50 forint plusz fizetéstöbbletet kapott a helységbéli földművelőktől.

52 1811 után Grosch Henrik munkáját időnként .praeceptorok segítették. Közülük ismerjük Linde János nevét, aki 1811 és 1813 között működött mellette, majd 1828 körül Veisz Henrich és Kari János.

53 A mekényesieket 1813 októberében összeírták. A közölt adatok szerint 4S 49 50 51 52 53 Kalotai László (szerk.): Pécs-baranyai ismertető 1934. Pécs, Dunántúl RT. Részvénynyomda és Taizs József, 1934. 229-231. OEL V. A. C. 1814. Mekényes, 256. Megjegyzem, hogy ebben a hivatkozott vizitációs anyagban nem szerepel a tanítók felsorolása, mivel ma már hiányzik belőle az iskolai jegyzőkönyv. A tanítók nevei csak a korábban publikált szakirodalomból ismerhetők meg. Kalotai i.m. 229-231. OEL V. A. C. T-B. 1801. Mekényes. 28-30. OEL Egyh. jkv. T-B-BS. 1820. Mekényes. E hivatkozott jegyzőkönyvhöz tévesen van befűzve egy 1828-ban keletkezett irat is, az elmondottak abból valók. Linde Jánosra vonatkozóan OEL Egyh. jkv. T-B-BS. 1829. Varsád. 88.; az utóbbi