A Pécsi Székeskáptalan pecséthasználata (1700-1845) - Baranyai történelmi közlemények 2. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2006-2007 (BML, 2007)

Tanulmányok báránya megye és a pécsi egyházmegye történetéből - RADNÓTI ILONA Siklós zsidósága a 18-20. században

szertartásrendben jutott kifejezésre. Az újonnan épült zsinagógában a kántor énekét iskolás gyermekekből szervezett kórus kísérte.

134 Az 1868-ban összeülő Országos Zsidó Kongresszust követően a siklósi gyülekezet a neológ irányzathoz csatlakozott (1870), s ez tagjai számára megkönnyítette a modern polgári életbe történő bekapcsolódást, hozzájárult a kulturális asszimiláció sikeréhez. A külsőségekben (ruházat), a nyelv azonosságában is megnyilvánuló beilleszkedés minden bizonnyal zökkenőkkel járt. Mivel a nyelvi magyarosodásban az iskolai oktatás alapvető szerepet töltött be, elsősorban a fiatal nemzedék számára könnyítette meg a nyelvváltást. Tekintettel az idősebb generációra (bár minden bizonnyal tagjai beszélték valamilyen szinten a magyar nyelvet) az 1880-ban elfogadott hitközségi alapszabályt vagy két nyelven, magyarul és németül, vagy csak németül fogalmazták meg.

135 A nagy tekintélyű Roth Ármin rabbi halálát követően két évig nem állt rabbi a hitközség élén. 1899-ben a választás dr. Klein Dezsőre, a fiatal generáció tagjára esett, aki nemcsak a budapesti rabbiképzőt végezte el, hanem bölcsészdoktori diplomával is rendelkezett. Egy évtizedig szolgálta a helyi közösséget, majd a nyitrai hitközséghez távozott.

136 Dr. Junger Mózes 1910-ben került Siklósra. Elődjéhez hasonlóan képzett, fiatal rabbi volt. A Zemplén megyei Pelejtén született 1878-ban. 1908-ban bölcsészdoktorrá, 1909-ben rabbivá avatták Budapesten. Siklósi működése alatt a zsidó tudományok ápolása, az abban való jártasság megalapozása érdekében Talmud Thora megalakítását szorgalmazta. Az egylet 1914-ben létre is jött. Az egyleti élet kibontakozását és fejlődését az első világháború, majd a szerb megszállás jelentősen gátolta. Junger rabbi 1921-ben elköltözött Siklósról, Zalaegerszegre került.

137 Az első világháború éveiben - az adófizetők nagy részének távolléte miatt - a hitközség anyagi helyzete megrendült. Weisz Miksa 1916-ban egy jelentősebb adománnyal - 1000 korona - megpróbált a pénzügyi nehézségeken segíteni.

138 A támogatás valószínűleg csak időlegesen segített. A szerb megszállás éveiben és az 1920-as évek nehéz gazdasági viszonyai miatt a hitközség komoly anyagi nehézségekkel küzdött. Feltételezhetően ezzel volt összefüggésben, hogy Junger rabbi távozását követő kilenc év rabbi nélkül 134 Silberstein i.m. 16. 135 Ez az alapszabály sem maradt fenn. Német nyelvű szövegezésre utal Silberstein i.m. 16. „Sikloser izrael. Bezirksgemeinde". A kétnyelvű változat mellett szól, hogy az 1882-ben íródott Chewra Kadischa alapszabályát magyar nyelven fogalmazták. 136 Uo. 18. 137 Uo. 19.; Zsidó Lexikon i. m. 438. 138 Silberstein i. m. 20.