A Pécsi Székeskáptalan pecséthasználata (1700-1845) - Baranyai történelmi közlemények 2. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2006-2007 (BML, 2007)

Tanulmányok báránya megye és a pécsi egyházmegye történetéből - RADNÓTI ILONA Siklós zsidósága a 18-20. században

telt el Siklóson. A legfontosabb teendőket alkalomszerűen a mohácsi főrabbi, dr. Flesch Ármin látta el. Az 1920-as évek közepétől a hitközség vezetése elsőrendű feladatának a hitközség anyagi helyzetének rendbe hozását, stabilizálását tekintette. Munkálkodásuk eredményre vezetett. Az évtized végére átépítették a rabbi lakását, renoválták a hitközség tisztviselőinek lakását, modern vágóházat építettek, majd 1927-ben létesült az „Antónia Szeretetház. Miután a hitközség pénzügyi helyzete rendeződött, az üres rabbiszék betöltésére is sor került. A hosszúra nyúlt intervallum után, 1930-ban dr. Silberstein Adolfot, az országos rabbiképző negyedéves hallgatóját választották meg a siklósi anyakönyvi kerület rabbijául. 1932-ben avatták rabbivá, avatásán a hitközség elnöke, Vida Miklós is részt vett. Az avatást követő díszközgyűlésen mondott beszédében nem hagyott kétséget afelől, hogy a fiatal rabbira nagy feladatok várnak, mert a hitéletben komoly visszaesés következett be.

139 A fiatal rabbi dinamikusan látott munkához. Újjászervezte a Talmud Thora Egyesületet, melynek keretében rövid időn belül igen aktív élet kezdődött. 1933-ban megírta a hitközség történetét. Tevékenységéről sajnos több adat nem áll rendelkezésünkre. Nem sikerült megállapítani, hogy meddig töltötte be siklósi tisztségét. Az 1944-ben készített országos adatfelmérés idején a hódmezővásárhelyi hitközség rabbija volt, de akkor már munkaszolgálatra hívták be. Már a zsidótörvények árnyékában került anyakönyvvezető rabbiként a hitközséghez dr. Krausz Henrik. A választást 1939. november 29-én hagyta jóvá a vallás- és közoktatási miniszter. Magyar állampolgárságát igazoló okmányait 1941-ben terjesztette be az illetékes hivatalhoz.

140 A hitközségi elnökök, illetve az elöljáróság névsora 1857-től 1933-ig áll rendelkezésünkre.

141 Mivel a hitközség alapszabályai eltűntek, a választások rendszerességére, az elöljáróság személyi összetételére, illetve az elnökök személyére nem nyerhetünk teljes képet. Az összeállítás alapján úgy tűnik, hogy 1863-ig gyakran, többnyire évente választottak elnököt és elöljáróságot. Schulhof Adolf és Weisz Ábrahám egymást váltva többször nyerte el az elnöki tisztet. A neológ hitközségek operatív irányítását a világiakból álló, választott vezetőség végezte. Ily módon a siklósi hitközség életét is egy változó létszámú (1880-ig 5-7 fős, később 8-12 fős) elöljáróság irányította. A névsorokban nem szerepel a mindenkori rabbi neve. Valószínűsíthető, hogy a neológ 139 Silberstein i. m. 23-24. 140 BML Siklósi j. fszb. ir. 2244/1941. 141 Silberstein i. m. 26-28.