A Pécsi Székeskáptalan pecséthasználata (1700-1845) - Baranyai történelmi közlemények 2. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2006-2007 (BML, 2007)

Tanulmányok báránya megye és a pécsi egyházmegye történetéből - RADNÓTI ILONA Siklós zsidósága a 18-20. században

rabbiság intézményét. E funkciót a mindenkori pécsi hitközség rabbija látta el, intézte a siklósi gyülekezet lelkészi ügyeit és vezette az anyakönyvet. A zsidó községek autonómiájának teljes felszámolására 1851-ben került sor, amikor községek hitközségekké alakultak át. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy a hitközségek csak vallási, jótékonysági és tanügyi kérdésekkel foglalkozhattak. Mindenesetre a siklósi zsidóság már az 1850-es évek elején szervezett közösségként, fiókhitközségként működhetett, mert közösen alkalmaztak előimádkozót (1851) és saktert.

131 A 19. század ötvenes éveinek derekára létszámában és anyagi erejében megerősödött a térség zsidósága. A siklósi járásban élők egyetértésével és támogatásával a siklósi zsidók elhatározták, hogy önálló rabbiságot szerveznek. Egy évvel később, 1858. június 26-án, a siklósi kerület mintegy 130 adófizetője Roth Áront megválasztotta kerületi rabbijának.

132 Roth Áron Pápáról került Siklósra. Elismert talmudistaként tartották számon, emellett kiváló szónok hírében állt. 1897-ben bekövetkezett haláláig, közel negyven esztendeig vezette a hitközséget. Működése alatt a gyülekezet látványosan fejlődött, élénk hitéletet élt. A Baranyában már önálló rabbisággal rendelkező hitközségek küldöttei 1863-ban Pécsett tartott tanácskozásukon kérvényezték a megyei főrabbiság intézményének megszüntetését és azt, hogy mentesítsék őket a megyei főrabbi fizetéséhez történő hozzájárulástól. A megbeszélésen a siklósiakat Weisz Ábrahám és Bülitz Herman képviselte. Bár még egy ideig a rabbisági-adó hátralékát fizetniük kellett, ettől az időtől kezdve Siklós mint teljesen önálló rabbiság szerepelt.

133 A hitközség önállóságának jeleként 1861-ben megalkotta első alapszabályát. Az alapszabály nem maradt fenn, de minden valószínűség szerint a kor szabályzataihoz hasonlóan, pontosan előírta a hitközséghez tartozás feltételeit, az adófizetés módját és nagyságát, az elöljáróság és a hitközség elnöke megválasztásának szabályait. A létszámában folyamatosan gyarapodó gyülekezetet már nem tudta befogadni az évtizedekkel korábban épített imaház. Zsinagógaépítési tervüket 1858-ban fogalmazták meg, de néhány évig eltartott, amíg az építéshez szükséges tőkét összegyűjtötték. Saját telket vásároltak és 1864-ben 5 900 forintos költséggel elkészült a zsinagóga. A templom festését, a berendezést, a kegyszereket a hívek külön adományából fedezték. A siklósi zsidók (legalábbis többségük) fogékonyak voltak azokra az áramlatokra, melyek a korszellemhez való alkalmazkodást hirdették. Ez mindenekelőtt a zsinagógai 131 BML Bm. mf. ir. 1851/5298, 1852/8182. 132 Silberstein i. m. 13. 133 BML Bvm. első alisp. ki. ir. 1034/1863.; Silberstein i. m. 15.