A Pécsi Székeskáptalan pecséthasználata (1700-1845) - Baranyai történelmi közlemények 2. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2006-2007 (BML, 2007)

Tanulmányok báránya megye és a pécsi egyházmegye történetéből - RADNÓTI ILONA Siklós zsidósága a 18-20. században

tére (5314/1945. I. sz. rendelet) 1945 nyarán a főjegyző azt jelentette, hogy a nagyközségben segélyezésre szorult egyén nincs.

129 A front átvonulása, a háborús cselekmények befejezése után a helyi közigazgatási szervek legfontosabb feladata a lakosság ellátását biztosító termelés és kereskedelem beindítása volt. A siklósi zsidó közösség visszatérő tagjai, noha az áruhiány, a közlekedési nehézségek nehezítették az üzleti élet megindulását, megpróbáltak bekapcsolódni a lassan formálódó gazdasági életbe. 1945-ben és 1946-ban többen kiváltották iparigazolványukat, megnyitották üzleteiket. Élelmiszer- és vegyeskereskedést működtetett például Kramer Károly, Kolin István, Breuer Miklós, Weisz Jenő. Rechnitzer Dénes vegyeskereskedése mellett vasárukkal, Spitzer Marcell építőanyaggal és tűzifával kereskedett. Különböző rövidáruk és textilféleségek forgalmazására vállalkozott Breuer István, Eisenberg József üveg- és porcelán termékek árusítására kért és kapott engedélyt. A Breuer Testvérek néven jegyzett cégnek tojás- és terménykereskedésre volt iparigazolványa.

130 A vészkorszak éles cezúrát jelentett a hazai zsidóság történetében és a magyar históriában. A zsidóság felszabadulás utáni állapota alapvetően különbözött minden korábbitól. Az új időszak nemcsak azt jelentette, hogy megszűnt az üldözés, a közvetlen életveszély, hanem a lélekszámban bekövetkezett óriási csökkenést is. A siklósi zsidóság története sem folytatódhatott úgy, mint Auschwitz előtt. A túlélők számára a vészkorszak utáni időszak többféle utat kínált. A történeti és szociológiai irodalom elsősorban az asszimiláció-disszimiláció ellentétpár oldaláról vizsgálja és írja le a vészkorszak utáni választási lehetőségeket és cselekedeteket. A túlélők túlnyomó része azonban nem ideológiai szempontok szerint döntött, hanem élt, ahogy lehetett, ahogy engedték. A zsidóság belső élete a 19. század közepétől A szabadságharcot követő önkényuralom éveiben a hatalom centralizációs törekvései az éppen formálódó zsidó községet sem hagyták érintetlenül. Baranya megyében is létrehozták a zsidó hagyományoktól idegen megyei fő129 A visszatértek közül nem mindenkinek volt ilyen a helyzete. A harkányi, a kémesi körjegyző' a deportálásból hazatértek (összesen 5 személy) számára segélyt igényeltek, mert „teljesen nincstelenek és minílenükből ki vannak fosztva, ruhabeszerzési célú gyorssegélyre még F. J. és K. L. is rá vannak utalva, mert állásuk csakis a megélhetésüket biztosítja, de hiányaikat abból pótolni nem tudják.'''' Harkány, 1945. október 22. BML Siklósi j. fszb. ir. 3091/1946. 130 Uo. Siklósi nk. ir. 1725/1946.; Város a Tenkes alján. i. m. 345-346.