A Pécsi Székeskáptalan pecséthasználata (1700-1845) - Baranyai történelmi közlemények 2. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2006-2007 (BML, 2007)

Tanulmányok báránya megye és a pécsi egyházmegye történetéből - RADNÓTI ILONA Siklós zsidósága a 18-20. században

kedtek ki a zsidók. A kereskedéssel foglalkozók (69 fő, ebből 4 nagykereskedő) legnagyobb részét az élelmiszer- csemege- és vegyeskereskedők, illetve a szatócsüzletet fenntartók adták. Pontos elkülönítésük nem lehetséges, mivel valamennyien többféle termék forgalmazásával (élelmiszer, fűszeráru, különböző késztermékek, apróbb iparcikkek) foglalkoztak, s árukészletüket a keresletnek megfelelően változtatták. Jelentősebb vegyeskereskedésként tartották számon Gottlieb Géza, Fürst Jenő, Kohn Mór, Kremsier Salamon, Oszterreicher Adolf üzleteit, illetve Fischhof Testvérek, Spiller és Oszterreicher néven jegyzett cégeket. A két utóbbi cég a járás területén petróleum és cukor nagykereskedést is folytatott.

73 Kézműáru-kereskedést tartott Spitzer Manóné, Kretsch Ignác, Faragó és Lőwenstein, tűzifával kereskedett Kremsier Dávid, Kremsier Mór, Spitzer Vilmos és a Vida A. és M. néven nyilvántartott vállalkozás. Többen mezőgazdasági termények adásvételével foglalkoztak, pl. Heisler Ferenc és Schwarcz Ottó borral, Kertész Imre és a Perlesz és Kolin cég gabona- és terménykereskedéssel.

74 Perlesz Simon és Kolin Izsó közös cégüket 1919-ben alapították, felvásárlásukat az egész megyére kiterjesztették.

75 Siklós kereskedőinek többsége a helyi zsidóság soraiból került ki, egy 1928-ban készült kimutatás szerint a településen összesen 96 kereskedő működött.

76 Mint már említésre került, Siklós kereskedőinek működési területe az első világháborút követően jelentősen leszűkült. Emellett érzékenyen érintette őket, hogy erőteljes országos akció indult a keresztény kereskedőosztály megteremtésére. Ezzel magyarázható, hogy érdekeinek védelmében - az 1920-as években - kezdeményezői voltak az OMKE (Országos Magyar Kereskedelmi Egyesülés) helyi szervezete létrehozásának. Az OMKE Siklósi Kerülete néven megalakuló szervezet elnöki tisztét Schlesinger Gyula bőrkereskedő töltötte be. (Alt- és Schlesinger néven tímárság is működött Siklóson).

77 Az üzletek szinte kizárólag a főtéren (Kossuth tér) és a főutcán (Pécsi utca, ma Felszabadulás u.), illetve azok környékén helyezkedtek el. E területen tartották a heti piacokat is, melyeket igen sokan kerestek fel. A korszakban több kormányrendelet is született a vasárnapi munkaszünet érdekében. 1927ben az alispán a megyében mindenhol betiltotta a vasárnapi heti piacokat. A rendeletet végrehajtó siklósi főszolgabíró előbb az iparcikk kirakását és állat73 Kalotai László: Pécs-Baranyai címtár 1930. Pécs, 1930. 321-324.; BML Siklósi j. fszb. ir. 705/1941, 3149/1941. 74 Kalotai i. m. 1930. 321-324. 75 Kalotai László: Pécs-Baranyai ismertető 1934. Pécs, 1934. 294. 76 Bálinti, m. 1928. 75. 77 Kalotai i. m. 1930. 323.