A Pécsi Székeskáptalan pecséthasználata (1700-1845) - Baranyai történelmi közlemények 2. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2006-2007 (BML, 2007)

Tanulmányok báránya megye és a pécsi egyházmegye történetéből - RADNÓTI ILONA Siklós zsidósága a 18-20. században

felhajtást, majd az élelmiszerek vasárnapi piaci árusítását is megszüntette. Az intézkedés jelentős forgalomcsökkenést okozott, s mind az ipartestület, mind az OMKE siklósi kerülete - a lakosságtól is támogatva - a belügyminiszterig fellebbezte meg a döntést. A belügyminiszter végül engedélyezte a vasárnapi piacot és az üzletek nyitva tartását délelőtt 10 óráig.

78 Az izraelita keresők mintegy 42 %-át a kereskedők adták, az iparral foglalkozók aránya jóval kisebb volt, csupán 13 %. Az 1920-as évek közepén-végén 21 zsidó kisiparost tartottak nyilván,

79 ami elenyészően kevés volt a siklósi ipartestületben számon tartott 331 iparoshoz képest.

80 A zsidó iparosok száma azt mutatja, hogy korántsem vettek részt olyan mértékben a lakosság ellátásában, mint a kereskedők. Inkább az igényesebb, városiasabb szakmákban találjuk őket: a bútor- és üvegkereskedés mellett asztalos és üveges szakmát is folytató Fürst Gyulát, az órás és ékszerész szakmában dolgozó Böhm Hugót (később Böhm Flugónét) és Eisenberg Adolfot. A kor szokásai szerint iparosként tartották nyilván a szállodásokat, vendéglősöket is. A város vendéglátásában több izraelita érdekelt volt. A legjelentősebb üzletet Bauer Endre mondhatta magáénak, aki 1912 óta vezette a Központi Szállodát, melynek 14 vendégszobája, kávéháza, nyári helyisége, 300 személyt befogadó étterme és színpaddal ellátott táncterme volt.

81 Meg kell még említeni a siklósi cégek között jelentősebbnek számító Kohn Gyula és Blum Sándor tulajdonában lévő két ecetgyárat, az utóbbi likőr- és rum előállításával is foglalkozott.

82 Mezőgazdasági termeléssel a siklósi kereső zsidóságból 9% (15 személy) foglalkozott. Ez jóval alatta maradt a lakosság 30%-ot valamivel meghaladó arányának, de így is jelentősnek tekinthető. E csoportban találjuk a már korábban is említett jelentősebb tulajdonnal és bérlettel rendelkezőket, de vélhetően néhány kisebb földbirtokkal bíró izraelita is lakott Siklóson. Az 1919. évre megállapított megyei virilis listán 8 földbirtokos és bérlő szerepelt (az előzőekben már ismertetett nevek, illetve örököseik). Az 1920-as évek közepén a siklósi illetőségű Klein Béla és társa Bisse községben 744 kataszteri hold saját földdel rendelkezett. A terület nagyságát tekintve őt Spitzer Ede és testvére követte, a kistapolcai 636 holdas birtokkal (ebből 424 holdat Spitzer Zsigmond bérelt). Fürst Adolf és társa közel ezer holdat (992 kat. h.) vett bérbe Montenuovo herceg birtokából. Uj személyként került a földbérlők sorába Reiner Mór 1213 holdas bérleményével. Ugyancsak jelentős, 800 78 Város a Tenkes alján. i. m. 278-279. 79 Zsidó Lexikon i. m. 787. 80 BML Siklósi ipartestület ir. 17/1939. 81 Város a Tenkes alján. i. m. 280.; Kalotai i. m. 1930. 321. 82 Kalotai i. m. 1930. 323-324.