A Pécsi Székeskáptalan pecséthasználata (1700-1845) - Baranyai történelmi közlemények 2. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2006-2007 (BML, 2007)

Tanulmányok báránya megye és a pécsi egyházmegye történetéből - RADNÓTI ILONA Siklós zsidósága a 18-20. században

Az 1920-as népszámlálás alkalmával Magyarországon a megkérdezettek 5,9%-a vallotta magát izraelita vallásúnak. A Siklóson élők számaránya (9,3 %) jóval meghaladta az országos átlagot, de a 10 évvel korábbihoz (10,4%) képest már csökkenést mutatott. 1920 és 1941 között az izraeliták száma látványosan apadt, gyakorlatilag a felére csökkent. Az izraeliták körében tapasztalható lélekszámcsökkenés több tényezőre vezethető vissza. Az első világháborúban 14 siklósi zsidó vesztette életét.

70 Mivel az elesettek zöme a fiatal férfiak korosztályához tartott, nemcsak elvesztésük okozott létszámcsökkenést, hanem haláluk a későbbi házasságkötésekre és a gyermekszám alakulására is befolyással volt. A természetes szaporodás mérséklődése a zsidó polgári családokban általában is tapasztalható volt, a gyermekvállalási hajlandóság a 20. században folyamatosan csökkent. További okként az elköltözések számának növekedését hozhatjuk fel. A háború alatti, majd az azt követő gazdasági nehézségek többeket az ország nagyobb városaiba történő eltávozásra ösztönzött. Foglalkozási szerkezet és gazdasági pozíció Az első világháború előtt Siklós kereskedőinek és iparosainak működési területe a Dráván túli területekre is kiterjedt. Az új országhatár meghúzása ezeket a gazdasági kapcsolatokat nagyrészt felszámolta. Amennyire fellendítette a város kereskedelmi és ipari életét az 1908-ban megépített drávaszabolcsi híd, annyira katasztrofális a lezárása - írta a siklósi főszolgabíró 1928-ban. Siklós lakosságának mintegy fele az iparforgalomból (ipar, kereskedelem, közlekedés, szolgáltatás, bányászat) élt, s csak alig több mint 30%-a a mezőgazdaságból. A tisztviselők, közalkalmazottak és családtagjaik száma viszonylag magas volt, arányuk 1941-re elérte a 9 %-ot.

71 E kisvárosias foglalkozási szerkezetbe illeszkedett a városban élő zsidóság, de rájuk részben más arányok vonatkoztak. (Az 1920-as évek közepéről a Siklóson lakó izraeliták közül 165 személynek ismerjük hozzávetőlegesen a foglalkozását, mivel az adatok nem statisztikai pontosságúak, ezért azok csak tendenciájukban értékelhetőek.)

72 A zsidóság foglalkozására a korábbi sajátosságok továbbra is jellemzőek maradtak. Siklóson - ahogy országosan is - a kereskedelem területén emel70 Arany Győző, Breuer Adolf, Breuer Herman, Fonyó Imre, Gold Vilmos, Kempfner Gyula, Klein Izidor, Pollák József, Tausz Dávid, Szűcs Zoltán, Vida Károly, Weisz Ignác, Weisz Jenő és Weisz Ernő. Silberstein i. m. 20. 71 Város a Tenkes alján. i. m. 245., 254. 72 Zsidó Lexikon. Szerk. Újvári Péter. Bp., 1929. 787.