A Pécsi Székeskáptalan pecséthasználata (1700-1845) - Baranyai történelmi közlemények 2. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2006-2007 (BML, 2007)

Tanulmányok báránya megye és a pécsi egyházmegye történetéből - RADNÓTI ILONA Siklós zsidósága a 18-20. században

szám lassú emelkedése alapján arra következtettünk, hogy a fentiekben leírt, hagyományos zsidó község Siklóson nem alakult ki. Ha a feltételek nem is voltak különösen kedvezőek, a mezővárosban letelepedő zsidók is törekedtek közösségi életük megszervezésére, vallási intézményeik létrehozására. A közösségi élet első jelének a temető területének megvásárlását tekinthetjük. Az ingatlant Schwarz Éliás és felesége Rachel vásárolta és adományozta a közösségnek.

24 A vásárlás időpontját nem ismerjük, valamikor az 1830-as évek végén, az 1840-es évek elején történhetett. 1933-ban a temetőben található legrégibb síremléken 1842-es évszám szerepelt. A sírkövet a temető területét adományozó Schwarz Eliásnak állították.

25 A temető mellett a zsidó közösség másik legfontosabb vallási létesítménye, az imahely felépítése és közösségnek adományozása ugyancsak Schwarz Éliás nevéhez fűződik. Minden valószínűség szerint létesítésére a temetővel azonos időben kerülhetett sor. A már elég népesnek tekinthető zsidó közösség saktert is foglalkoztatott, e feladatot Ignatius Goldberger látta el. Jakobus Heller pedig orvosként tevékenykedett.

26 Heller 1836-ban érkezett Baranyába, akkor mutatta be diplomáját a megyei hatóságoknak, s azt hamarosan ki is hirdették.

27 1 841-ben már biztosan Siklóson lakott, a Fő utcában saját háza volt.

28 Hogy a beköltöző zsidó családok és a siklósiak kapcsolata hogyan alakult, arról a rendelkezésünkre álló források - a mezőváros iratanyaga jórészt megsemmisült - kevés közvetlen adatot tartalmaznak. Természetesen a lakosság körében élt a zsidó és keresztény elkülönülés tudata, de a zsidókkal kialakított kapcsolatok nem társadalmi, hanem gazdasági jellegűek voltak. Megkönnyítette az együttélést, hogy Siklós lakossága anyanyelvét, vallását tekintve sokszínű volt. A katolikusok, görögkeletiek, reformátusok, magyarok, németek, szerbek, cigányok egymás mellett élése már kialakította a másság elfogadásának bizonyos kultúráját. A beköltöző zsidóság sem volt járatlan a keresztény24 A ma is működő temető halottasházában elhelyezett táblán megörökítették az adományozók nevét. A temető területét a későbbiekben bővítették. 25 Silberstein Adolf: A Siklósi Izraelita Hitközség története. Siklós, 1933. 12. 26 BML Bvm. kgy. ir. 2593/1844. Zsidóösszeírások. 27 BML Bvm. kgy. ir. 1097/1836. 28 Város a Tenkes alján. i. m. 163. Fia József, 1841-ben Siklóson született. A gimnázium négy osztályát Pécsett a cisztercieknél, a felsőket pedig Eszéken végezte. 1859-ben a bécsi egyetemen kezdte meg orvosi tanulmányait, majd Pesten fejezte be. Mielőtt orvosi oklevelet szerzett volna Baumgarten Izidor orvosi kísérőjeként utazást tett Olaszországban, Svájcban és Bajorországban. 1870-ben avatták orvossá Pesten. Kétévi kórházi gyakorlat után Babocsára került uradalmi orvosnak. 1880ban Harkányba ment fürdőorvosnak. „A harkányi gyógyfürdő és kénes hévvize. Fürdészeti értekezése." c. munkája 1884-ben jelent meg Pécsett. „Heller József" In: Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. 4. k. Bp., 1896. 673.