A Pécsi Székeskáptalan pecséthasználata (1700-1845) - Baranyai történelmi közlemények 2. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2006-2007 (BML, 2007)

Tanulmányok báránya megye és a pécsi egyházmegye történetéből - RADNÓTI ILONA Siklós zsidósága a 18-20. században

seggel való együttélésben. Kapcsolatuk a környezetükkel a fentebb említett üzleti mellett a hatóságokkal elengedhetetlenül szükséges együttműködésre korlátozódott. A mezőváros népességének számottevő hányada mezőgazdasági tevékenységet folytatott, ezért a zsidó népesség növekedése a siklósiak döntő részének nem jelentett konkurenciát. Amikor bizonyos csoportok - céhes mesterek, vagy kereskedők - úgy érezték, hogy gazdasági érdekeik sérülnek a betelepült zsidók miatt, igyekeztek a hatóságoknál elérni, hogy korlátozzák a zsidóságot. Ilyen ügy volt a zsidó boltosok és a siklósi szappanosok között keletkezett és évekig elhúzódó vita. A panaszok, beadványok nem csak a megyei hivatalhoz jutottak el, megjárták a Helytartótanácsot is. Az ügy hosszadalmas elhúzódásában szerepe volt annak is, hogy az uradalom is érdekelt volt az ügyben. Az uradalom műhelyében jelentős mennyiségű viaszt, szappant, gyertyát és világítóolajat állítottak elő. Ezeket a termékeket a zsidó boltosok is árulták (vélhetően elő is állították), s nagy valószínűséggel olcsóbban forgalmazták, mint a helyi mesterek. A zsidó versenytársaktól való megszabadulás érdekében a siklósi szappanfőzők az uradalmi főtisztség közbenjárását kérték. Schwarcz József boltjában talált gyertyákat az uradalom el is kobozta, aki ebbe nem nyugodott bele, s a megyei hatóságoknál tett panaszt. A helyi szappanfőzők szintén a megyéhez fordultak. A megyei döntés a zsidó boltosoknak kedvezett, melyet azonban Helytartótanács megsemmisített.

29 A megyei hatóságokhoz eljuttatott másik ügy a zsidó Engel Sámuel panasza volt. A mezőváros elöljárósága ugyanis önkényesen lefoglalta azt az 5 hold szántóföldet, amit vásárolt. Engel panaszának helyt adtak, s „politikai úton" átadták a földet.

30 A fentieknél biztosan több kisebb-nagyobb súrlódás, vita volt a zsidó és nem zsidó lakosok között, de azok nem feltétlenül kerültek a hatóságok elé, megoldották egymás között. Az 1848-as forradalom kitörése reményeket keltett a magyarországi zsidóságban. Abban bíztak, hogy a törvény előtti egyenlőség „polgári és vallási tekintetben", ahogy azt a tizenkét pontban megfogalmazták, őket is megilleti. Az eredmények azonban nem igazolták a reményeket. Az ország több városában, többek között Pécsett is, került sor antiszemita megmozdulásokra, melyek célja a zsidók településekről történő kiűzése, eltávolítása volt. A zsidókkal szemben országosan hangoztatott kifogások egyike, hogy engedély nélkül, a törvényeket megkerülve telepedtek meg a városokban, s tevékenységükkel az ott élő polgárok kárára vannak. Az ország több területén fellángoló 29 BML Bvm. kgy. ir. 1349, 2448, 3552/1845; 17, 605, 2313, 3647/1846; 2658, 3576/1847. 30 BML Bvm. kgy. jkv. 2488, 3043, 4552/1847.