A Pécsi Székeskáptalan pecséthasználata (1700-1845) - Baranyai történelmi közlemények 2. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2006-2007 (BML, 2007)

Tanulmányok a történeti segédtudományok köréből - BORSY JUDIT A Pécsváradi közalapítványi kerület tisztviselői, alkalmazottai a 19. század első felében

a volt szerzetesrendek birtokainak irányítását. A kerületek számát nyolcra csökkentette és élükre főtiszteket (praefectus) nevezett ki. A főtiszti kerületek központjai Pest, Nagyvárad, Kutjevo, Sellye, Pécsvárad, Jászó és Szentmárton voltak. A főtisztek kinevezése a gazdaság irányítását közvetlenebbé tette, a főtiszt többnyire a kerület központjában lakott. Az átszervezésnek az volt a célja, hogy a kisebb birtokokat a főtisztek felügyelete mellett házilag kezeljék, a nagyobb birtokokat pedig lehetőség szerint bérbe adják. 1802 után hétre csökkent a kerületek száma, minthogy a birtokok kiterjedése is megfogyatkozott. Az új kerületek közül többnek változott a neve, központja, beosztása, a Sellyéin (Vágsellye) kívül csak Pécsváradon nem volt ilyen változás.

3 1851 és 1866 között 18 pénzügyigazgatóság az illetőségi területe szerinti felosztásban vezette a közalapítványokat.

4 1866-ban hat főtiszti kerületet hoztak létre, némi eltéréssel ismét az 1851 előtti beosztást, székhelyet illetően.

5 Az 1793-ban létrehozott Pécsváradi kerülethez a közalapítvány öt baranyai uradalmán kívül, két Tolna megyei uradalom tartozott. Érdekes módon Pécsváradról irányították még a Pozsega vármegyében lévő Kutjevoi tanulmányi alap uradalmát is, annak ellenére, hogy a jezsuiták vagyonából származó birtok tulajdonosa a horvát-szlavón tanulmányi alap volt. Ez az uradalom már az 1800-as évek elején bérbe volt adva, és csak egy fiskális intézte az ügyeket. 1885-ben a pécsváradi kerülethez csatolták a somlyóvásárhelyi kerület Veszprém, Zala, Vas, Győr, Fejér megyei uradalmait is. így lett Pécsvárad az egyik legjelentősebb közalapítványi kerület központja. Az 1793-ban létrejött kerület 60131 kat. hold volt, ami 1885-ben a somlyóvásárhelyi kerület 33 368 kat. holdnyi területének idecsatolásával 93 499 kat. holdra nőtt. Egy 1894. évi adat szerint a közalapítványi birtokok összes területe 264817 kat. hold volt.

6 1793 és 1851 között az igazgatás kialakult rendje viszonylag keveset változott. Az összes kerületre érvényes, hogy élükön az egész birtok közvetlen gazdasági irányításával megbízott főtiszt (praefectus) állt. A főtiszt volt az összekötő kapocs a felső irányítás és a gazdászati, erdészeti tisztek között. A pécsváradi (még apátsági) uradalmaknál elsőként 1754-ben találkozunk a 3 Felhő-Vörös i.m. 325, 331-333. A hét kerület: Pesti, Horvátországi, Sellyei, Pécsváradi, Mislyei, Csákovai és Győri közalapítványi kerület. 4 BML XI. 605. s. Pécsváradi közalapítványi levéltár iratai 55/1866. A pénzügyigazgatóságok székhelyei: Pozsony, Rózsahegy, Nyitra, Kassa, Ungvár, Debrecen, Nagyvárad, Szolnok, Pest, Győr, Pécs, Nagykanizsa, Sopron, Buda, Eger, Eperjes, Temesvár és Vác. 5 A kerületek a következők voltak: Ceglédi, Kassa-Mislyei, Csákovai, Pécsváradi, Selylyei és Somlyóvásárhelyi. 6 Pintér János: Föld- és regálebérletek a vallásalapítványi uradalmak ceglédi gazdasági kerületében a XIX. század utolsó harmadában. Agrártörténeti Szemle, 1973. 3-4. sz. 449-503.