A Pécsi Székeskáptalan pecséthasználata (1700-1845) - Baranyai történelmi közlemények 2. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2006-2007 (BML, 2007)

Tanulmányok a történeti segédtudományok köréből - NAGY IMRE GÁBOR Baranya vármegye főispánjai (1688-1950)

édesanyja krasznai Krasznay Margit (1863-1945). Testvérei: Miklós, Lajos és Irma. Neve 1929. jún. 13-ig Fischer Ferenc. A kormányzó 1929. jún. 16-án avatta vitézzé. Középiskoláit a pécsi gimnáziumban járta ki. Jogi tanulmányait Pécsett és Budapesten végezte, ott is tett ügyvédi vizsgát. Pécsett nyitott ügyvédi irodát 1901-ben, majd édesapja utódjaként a Pécsi Takarékpénztár Rt. ügyé­sze lett. 1915-ben bevonult a 69. cs. és kir. gyalogezredhez. Fó'hadnagyként, számos kitüntetés tulajdonosaként szerelt le. Az első világháború után Pécs 1918 és 1921 közötti szerb megszállása alatt a nemzeti ellenállás egyik vezetője. A trianoni békeszerződés aláírását követően, 1920. júl. 22-én memorandumot fogalmazott, amelyben a pécsi polgárok a szerb megszállás azonnali megszüntetését kérték a Szövetséges és Társult Hatalmak Katonai Bizottságától. Ezért a tettéért a szerb határ­rendőrség társaival együtt (Visy László nyugalmazott főispán, Fischer Béla másodfőjegyző, Hamerli József gépgyáros és vasnagykereskedő) letartóztat­ta és Valjevóba (Szerbia) internálta. 133 A szerb megszállás alóli felszabadulás után az addigi politikai tevékeny­sége jutalmául a megye és város egyesített főispáni hivatalának élére került. Horthy Miklós kormányzó Kiszely Gyula felmentésével egyidejűleg, 1921. okt. 10-én Baranya vármegye és Pécs szabad királyi város főispánjává ne­vezte ki. 134 A főispáni beiktatását eredetileg okt. 26-ra tervezték, de a király­puccs miatt elmaradtak a közgyűlések. így később, a megye és a város a szerb megszállás megszűnte után tartott első közgyűlésén, nov. 7-én iktatták be hivatalába. 1921. okt. 27-én, mint főispánt a kormány - Kiszely Gyula helyett - Baranya-Somogy-Tolna megyék (a pécsi katonai körlet) kormánybiztosává nevezte ki. A kormánybiztosság intézménye ideiglenesnek bizonyult, dec. 17­én mentették fel. Az iktatókönyv tanúsága szerint a kormánybiztosi hivatalt okt. 28-tól dec. 31-ig látta el. 135 Sikeres főispáni munkájának nem maradt el a jutalma. A kormányzó 1925. 133 Visy Zoltán: Négy pécsi polgár az SHS királyság fogságában. In: Tanulmányok Pécs történetéből 5-6. Szerk. Font Márta-Vonyó József. Pécs, 1999. 329-343.; Ka­lotai i. m. 392.; Zsadányi Oszkár-Klamár Gyula (szerk.): Pécsi fejek. Pécs, 1928. 23.; Szeghalmy Gyula: Dunántúli vármegyék. Bp., 1938. Személyi adattár 44.; Bp., 1978. 249.; Szűts i' m. 78-79, 150.; BML Pécs „A" üo. ir. A-15 620-1929. 134 Belügyi Közlöny, 1921. okt. 23. 2015. A kinevezésről a belügyminiszter 1921. okt. 11 — í 7295/1921. sz. ein. leiratában értesítette az érdekelteket. BML Bvm. alisp. ált. ir. 4644/1935. 135 BML Pécs kgy. jkv. 1/1921. (nov. 7.); Bvm. kgy. jkv. 383-389/1921.(nov. 7.) ; Baranya­Somogy-Tolna vármegyék kormánybiztosának ikt. 1921.

Next

/
Oldalképek
Tartalom