A Pécsi Székeskáptalan pecséthasználata (1700-1845) - Baranyai történelmi közlemények 2. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2006-2007 (BML, 2007)

Tanulmányok a történeti segédtudományok köréből - NAGY IMRE GÁBOR Baranya vármegye főispánjai (1688-1950)

dec. 30-i magas elhatározásával Somogy vármegye főispánjává is kinevezte. Somogy vármegye főispánjának 1926. febr. 18-án iktatták be.

136 Tíz éves főispáni működése alatt olyan széles látókörről és óriási munkabírásról tett tanúbizonyságot, hogy a legelső pécsi polgár volt, aki eljutott a miniszterségig. 1931. aug. 24-én nevezte ki a kormányzó belügyminiszterré, ezzel a főispáni megbízatása megszűnt. Belügyminiszterré való kinevezése után 1931-ben Baranya vármegye közgyűlése az arcképét a közgyűlési terem részére megfesttette. Belügyminiszteri felmentése után pedig a megye közgyűlése 1936-ban a vármegye törvényhatósági bizottságának örökös tagjává választotta.

137 1935. márc. 4-ig ült a miniszteri bársonyszékben. 1936. jan. 4. és 1938. máj. 16. között a Pénzintézeti Központ élén állt. Az Imrédy-, Teleki-, Bárdossy- és Kállay-kormány idején, 1938. máj. 14. és 1944. márc. 19. között ismét a belügyminiszteri posztot töltötte be. Teleki Pál halálakor, 1941. ápr. 3-án tényleges miniszterelnök. Bárdossy László miniszterelnök lemondatása után, 1942. márc. 7—9-ig a miniszterelnöki és külügyminiszteri teendők ideiglenes ellátásával bízták meg. Belügyminiszterként a baloldali- és jobboldali mozgalmak ellen egyaránt fellépett, számos szociálpolitikai intézkedés (pl. a szociális titkári intézmény felállítása) fűződött a nevéhez. 1932-ben a rétsági kerület választotta meg országgyűlési képviselővé. Az 1935-ös választásokon nem indult. 1936-ban a kormányzó az országgyűlés felsőházának tagjává nevezte ki. Az 1939. évi országgyűlési választásokon a kaposvári egyéni választókerületen kívül a Magyar Elet Pártjának nógrádi és Somogy megyei listáján is mandátumot szerzett, ám a kaposvárit tartotta meg. Több egyesület vezetőségi tagja: a Magyar Külügyi Társaság Elnöki Tanácsának tagja, a Magyar Családvédelmi Szövetség tiszteletbeli elnöke, a Magyar királyi Erzsébet Tudományegyetem Barátainak Egyesülete elnöke stb... 1944. márc. 19-e, Magyarország német megszállása után a Gestapo németellenes nézetei miatt letartóztatta és Németországba internálta. Idegenben, hazájától messze hunyt el. Kitüntetései: 2. osztályú ezüst vitézségi érem, II. oszt. magyar érdemkereszt (Magyar érdemrend középkeresztje) a csillaggal tulajdonosa (1926), I. oszt. magyar érdemkereszt (Magyar érdemrend nagykeresztje) tulajdonosa (1932), Teljes elismerés koronás érdemérem (magyar koronás nagy aranyérem) tulajdonosa (1935), magyar királyi titkos tanácsos (1936), olasz Korona136 BML Bvm. alisp. ált. ir. 4644/193, 5527/1941.; Belügyi Közlöny, 1926. jan. 17. 61. 137 BML Bvm. kgy. jkv. 100, 190/1931, 2/1932., 140/1936. (dec. 21.)