A Pécsi Székeskáptalan pecséthasználata (1700-1845) - Baranyai történelmi közlemények 2. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2006-2007 (BML, 2007)

Tanulmányok a történeti segédtudományok köréből - NAGY IMRE GÁBOR Baranya vármegye főispánjai (1688-1950)

1921. dec. 24-én nevezték ki Baranya vármegye közigazgatási gyakornokává, esküt tett 1922. jan. 25-én. Aljegyzővé választották 1923. jan. 8-án, a pécsi járás szolgabírájává 1924. jan. 14-én. 1931. júl. 15-től megbízott („helyettesített"), majd szept. 28-tól véglegesített pécsváradi járási főszolgabíró. 1935. szept. 30-án a pécsi járás főszolgabírójává választották, amely hivatalt már helyettesként jún. 1-én átvette.

123 1936. febr. 12-én nevezte ki a kormányzó Baranya vármegye és Pécs szabad királyi város főispánjává. 1936. márc. 6-án iktatták be tisztségébe a megye és város külön-külön tartott közgyűlésén. A beiktatásán Kozma Miklós belügyminiszter is megjelent, aki első világháborús tiszttársa volt a cs. és kir. 10. huszárezredben. A fiatal főszolgabírót Fischer Béla alispán szemelte ki utódjául. Az alispáni állásra azonban rajta kívül a rangidős Blaskovich Iván is sikerrel pályázhatott volna, mivel egy főispánnal szemben nem volt igazi esélye, ezért kapta meg Horvát István a főispáni tisztséget. Nem is töltött el hosszú időt a főispáni székben, mert a megye közgyűlése kérésére valóban megpályázta a Fischer Béla nyugdíjazásával megüresedett alispáni állást. A kormányzó ezért 1938. márc. 18-án felmentette főispáni tisztségéből. 1938. máj. 19-én iktatták be alispánnak Baranya megye törvényhatósági bizottságának közgyűlésén.

124 Alispánként közismerten németellenes, erősen magyar érzelmű és kultúrapártoló magatartást tanúsított. Többgyermekes családokat telepített le a megyébe, létrehozta a Baranyai Tejtermelő Szövetkezetet, támogatta a „Sorsunk"--^, a Dunántúli Tudományos Intézetet, a vármegyei múzeumot, a Baranyai Normát (szociális mozgalmat) stb. 1944. okt. 18-án németellenes magatartása miatt a nyilasok letartóztatták és Kaposvárra internálták. Dec. 3-án tért haza, és újra elfoglalta állását. 1945 után az új rendszer számára nem kívánatos személynek számított, és üldöztetésben részesült. 1945. ápr. 17-én előzetes letartóztatásba helyezték, és háborús bűntettel vádolva népbíróság elé került, a vádak tarthatatlansága miatt azonban máj. 19-én felmentették. Az Igazoló Bizottság máj. 18-án elrendelte a nyugdíjazását, és 1946. jan. 1-vel nyugdíjazták. A népbírósági felmentő ítélet ellenére internálták, rendőrhatósági felügyelet alá helyezték, nyugdíját megvonták, és lakásából kiköltöztették. Magyarürögben méhészkedéssel próbálkozott. Felesége pedig a családi (Caflisch) államosított cukrászdájában felszolgálóként, és a Nádorban „mosogatólányként" dolgozott. Az ötvenes évek 123 BML Bvm. alisp. személyi ir.; Horváth Eszter: A vármegye szolgálatában. Horvát István (1895-1967). In: Baranya 1996-1997. (IX-X.) 315-316.; Horváth Eszter: Horvát István . In: Pécs-Baranyai Történelmi Arcképcsarnok. Szerk. Odor Imre-Lengvári István. Pécs, 2003. CD-ROM. 205-206.; Katies i. m. 205-206. 124 BML Pécs kgy. jkv. 5-14/1936. (márc. 6.); Bvm. alisp. ált. ir. 20 857/1944.; Pécs kgy. jkv. 38/1938. (ápr. 4.), 43-49/1938. (máj. 19.)