A Pécsi Székeskáptalan pecséthasználata (1700-1845) - Baranyai történelmi közlemények 2. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2006-2007 (BML, 2007)

Tanulmányok a történeti segédtudományok köréből - NAGY IMRE GÁBOR Baranya vármegye főispánjai (1688-1950)

Katona, a Vörös Hadsereg hivatalos lapjának a főszerkesztője. A bukás után emigráns újságíró Bécsben, Kassán, és Berlinben. A szerb megszállás alatti Pécsett 1920-tól 1921-ig a Munkás egyik szerkesztője. 1924 és 1946 között az USA-ban élt, ahol az Uj Előre, a Magyar Világ és a Magyar Jövő szerkesztőjeként jelentős szerepet játszott az amerikai szocialista és kommunista mozgalmakban. A második világháború után hazatért, és belépett a kommunista pártba.

119 1947. nov. 12-i elnöki elhatározásával nevezte ki a köztársaság elnöke Baranya vármegye és Pécs thj. város főispánjává. A vármegye és a város főispáni hivatalát jegyzőkönyvileg nov. 19-én vette át. Pécs város főispánjának a dec. 8-i közgyűlésen iktatták be ünnepélyesen. A megyei főispáni hivatali esküt (fogadalmat) pedig dec. 13-án tette le Keserű János alispán előtt.

120 1949. febr.-ban ankarai követnek nevezték ki (1949-1950). Febr. 14-én vett búcsút Pécs város tanácsától és másnap a megyei tisztviselőktől.

121 1950 és 1957 között a Lapkiadó Vállalat újságírója. A magyar szocialista irodalom egyik úttörője. F. m.: An der Spitze der Bauern. Frankfurt, 1924.; Die Kardien. Frankfurt, 1924.; Eine Nacht. Berlin, 1926.; Új Magyarország. New York, 1945.; Ezt láttam Amerikában. Útirajz. Bp., 1952,; Fegyverek és emberek. Regényes korrajz. Bp., 1959.; Válságos éjszaka. Elbeszélések. Bp., 1961.; Két világ között. Emigrációs emlékeimből. Bp., 1963.

122 Horvát István, vitéz (1895. máj. 25. Siklós-1967. szept. 12. Pécs), olyan nemesi család sarja, akinek ősei tisztviselőként régóta a vármegyét szolgálták. Dédapja, Horváth János 1861 és 1865 között Baranya vármegye első alispánja, édesapja, István 1898-tól 1923-ig a szentlőrinci járási főszolgabírája volt. Felesége Murányi (Caflisch) Lívia, gyermekük nem született. A katonai érdemeiért a kormányzó 1924-ben avatta vitézzé. Középiskoláit a pécsi ciszterci gimnáziumban végezte. A pécsi püspöki joglíceumban hallgatott jogot, ám tanulmányait félbeszakította az első világháború. Jogi doktorátust a Pázmány Péter Tudományegyetemen szerzett 1921. jún. 4-én. 1915. máj. 15-én mint joghallgató önkéntesként vonult be a 10. cs. és kir. huszárezredhez. Az orosz, román és olasz fronton harcolt. 1918 augusztusában az olasz fronton Asiagonál hadifogságba esett, és csak 1919 végén került haza egy angliai táborból. 119 „Gyetvai János" In: Révai Új Lexikona. VIII. k. Szekszárd, 2001. 861.; „Gyetvai János" In: Munkásmozgalom-történeti lexikon. 2. jav. és bőv. kiad. Bp., 1976. 211. 120 BML Bvm. alisp. ált. ir. 20 642/1947.; Pécs kgy. jkv. 211/1947. (dec. 8.); Pécs főisp. ált. ir. 147/1947. 121 Dr. Gyetvai János főispánt ankarai követté nevezték ki. Dunántúli Napló, 1949. febr. 15, 3.; BML Pécs kgy. jkv. 1/1949. 122 „Gyetvai János" In: Révai Új Lexikona. VIII. k. Szekszárd, 2001. 861.